Cs. Pócs Éva: Néprajzi Közlemények 10. évfolyam, 3-4. szám - A karácsonyi vacsora és a karácsonyi asztal hiedelemköre (Budapest, 1965)

Jegyzetek

szerű és figurális kalácsok fogyasztása. A figurális kalácsok földművelési eszközöket, méhkast, háziállatokat, stb. ábrázolnak. A nem figurális kalácsoknak is lehet ilyen vonatkozása, igy pl. Boljevacban a * születés

1 nevű keresztalaku kalács fogyasztása közben jó búzatermést, jó bortermést, stb. kivannak. /B. Schneeweiss, 1925, 40, 43, 47-50»/. A bolgárok vecsernik nevű kalácsát eke, pásztor, juhászkutya disziti, pogácsa nevű kalácsukon pedig kalászdisz és belesütött ekedarab biztositja a földművelés szerencséjét /ü» Arnaudoff, 1917, 2-3./. Az ujgörögöknél is van ehhez egészen hasonló eke és ökör figurákkal diszitett kalács /G. A. Megás, 1958, 29./. Ék-Észtországban '

Weihnachtseber

*' nevű karácsonyi kenyérrel biztosítanak jó aratást* ugyanitt disznóalaku kenyér is van /A» V. Rantasalo, 1920» III. 107./. A finneknél egy helyen azt tartják, hogy minél nagyobb a karácsonyi /állatoknak sütött/ kenyér, annál jobb lesz a termés /U» ott, 101«/• 172. A románoknál lényegében hiányzik, mint annyi más karácsonyi vacsorával kapcsolatos motivum - de ez nem jelenti azt, hogy ez az elképzelés a román néphittől idegen lett volna, hanem ennek igazi okairól már szólottunk. 173. Gondoljunk az osztrákoknál látott, gyümölcsfákkal kapcsolatos cselekményekre, vagy a keleti szlávok karácsonyi kéve etetésévei-itatásával kapcsolatos szokásaira. 174. Pl. az állat dupla adagot kap, hogy ó* is örüljön* legjobb falataikat megosztják az állatokkal, stb. Vagy gondoljunk arra a - dolgozatunkban egyébként nem tárgyalt - szintén egyházi eredetű hitre, mely szerint karácsony éjjelén emberi hangon szólalnak meg az állatok. 175. Illetve a románoktól van egy rokon - vizkereszti - áldatunk* a házszentelés alkalmával szénát tesznek az asztal alá, rá pedig egy tányérba búzát, kukoricát, stb. Utána a szénát, magvakat, stb. az állatoknak ad-