Cs. Pócs Éva: Néprajzi Közlemények 10. évfolyam, 3-4. szám - A karácsonyi vacsora és a karácsonyi asztal hiedelemköre (Budapest, 1965)

Jegyzetek

hogy vájjon e szokás keletről, vagy nyugatról kerüli-e hozzánk. /Dömötör T., 1964/a, 193-94./. Mindenesetre ugy látszik, hogy e kérdés általában a gyümölcsfák megvarázslásával kapcsolatban nem vethető fel, csakis az egyes motivumok viszonylatában. 149. A Teplá-i szlovákok minden ételből visznek a szántóföldre /R. Bednárik, 1943, 91./j Vel'ké Uhercé-n a szalmából kipotyogó magot viszik ki /Manga J., 1948, 98./j az osztrákok a Störibrot hulladékát, morzsáit viszik ki, mert szerintük ez megtermékenyíti a szántót /E. Burgstaller, 1957, 28, 35./. A délszlávok a szalmát viszik ki /£. Schneeweiss, 1953, 103,» U.Ő., 1925, 33./» a magyarországi románok pedig kalácssütés után a hamut a veteményágyásra szórják, férgek ellen /Moldován G., 1913, 307./. A Csehek /0. Reinsberg-Duringsfeld, 1861, 550/ és az ujgörögök /G. A. Megás, 1958, 30/ pedig általában a karácsonyi ételek maradékát viszik a mezőre. 150. Ausztriában általánosan elterjedt, hogy a Störibrot megőrzött daráljait szántáskor osztják szét - különleges erőt ad a mezei munkásoknak /E. Burgstaller, 1957, 28, 36./ - a mezei munkákkal való kapcsolatot itt elméljiti az, hogy Pl. Eberstallzellben ugyanez a Störi az utolsó kévéhez fűződő szokásokkal is kapcsolatban van. A svédek, dánok is őrzik egy speciális karácsonyi kenyér egy részét szántásig /M. Höfler, 1905, 39./, a norvégek pedig a vetőmaghoz kevernek a karácsonyi kalácsból /i. Höfler, 1905, 36./. A délszlávoknál különböző változatokban igen elterjedt a szokás.Gyakori pl., hogy a karácsonyi szalma összeszedése után a padlón talált magot tavaszig őrzik, akkor a vetőmag közé keverik /B* Schneeweiss, 1953, 103./» vagy a morzsát tavasszal a vetőmag közé keverik /E. Schneeweiss, 1925, 54/, vagy az is előfordul néhol, hogy az asztalon edényben álló magvakat őrzik vetésig /&. Schneeweiss, 1925, 61, 66./, vagy az ételmaradékot tavasszal a kotló kukoricájába