Cs. Pócs Éva: Néprajzi Közlemények 10. évfolyam, 3-4. szám - A karácsonyi vacsora és a karácsonyi asztal hiedelemköre (Budapest, 1965)

II. Az eredetkérdések

zésü elemek továbbélését, akár teljesen eltüntette azokat hiszen a római hatás és az antik eredetű elemek továbbélésére már komoly irásos bizonyítékaink vannak az ókorból és középkorból. Meg kell még emlékeznünk a kereszténység hatásáról, mely nagyobb részben régi elemek kipusztításában, illetve átformálásában, kisebb részben ujabb elemek létrehozásában nyilvánult meg: A D.N»S»I» növekedő napjából Krisztus lett - erre a 129 napra tette az egyház Krisztus születésnapját és az év kezdetét. /Az év kezdetét 1561-től tették csak újévre.

13

**/ A nagy lakomából részben böjt lett 31 /a lakmározás és böjt párhuzama -látszólagos ellentmondásban egymással- a mai napig fennmaradt/. A tuskóból a kereszt jelképe lett. A karácsonyi szalmát viszonylag könnyű volt Krisztus születésével kapcsolatba hozni. Az éjjel látogató halottakból, istenekből és különböző démonikus lényekből angyal, szűz Mária, Három királyok, Jézus stb. lettek.

133 Ezeket a démonikus alakokat sokszor alakoskodásokban is megjelenitették - igy kerülhetett be pl. Jézus az alakoskodók figurái közé.

13

^ 1 *^ ^ Uj elemek többek között a "karácsony" elnevezés, 136 1*57 a karácsonyi játékok egyes elemei, az állatok beszéde, a gyertya. 38 A tizenketted, mint zárt időszak egyházi eredetű /formailag naptár-problémákból keletkezett/,de az ehhez az időszakhoz fűződő babonás előírások, tilalmak - ezenkívül ó— kori, régi germán stb. adatok - bizonyítják, hogy az átvétel idején lehetett hagyománya egy népi babonás időszak139 nak, hiszen pl. a feltételezett indogermán vagy germán, illetve szláv téli napfordulós ünnepet sem napként, hanem ünnepi időszakként tételezik fel. A protestantizmus hatásának tartja Usener a mai német karácsony jellegének kialakulását: a mai két főelem itt ugyanis az ajándékozás és a gyertyás fa. %yik sem egyházi eredetű, mégis valószínűleg a protestáns egyház hatására ma-