Cs. Pócs Éva: Néprajzi Közlemények 10. évfolyam, 3-4. szám - A karácsonyi vacsora és a karácsonyi asztal hiedelemköre (Budapest, 1965)

II. Az eredetkérdések

lás /asztalról a gyümölcsfára kötözött szalma, jó borsótermés érdekében fogyasztott borsói állatoknak adott szalma, ételmaradékok, almai állatbetegségek ellen megőrzött karácsonyi kalács stb./. Kevésbé fontos motívumok: szerelmi jóslás /pl. almával/, bőségvarázslás, Krisztus születésére való emlékezés, általános megbékélés /cselédekhez is kedvesek, távollevő családtagoknak is teritenek stb./. A szorbok elzárt nyelvszigete sok régi nyugati szláv vagy általában szláv vonást őrizhet, ezért érdemes röviden megnéznünk anyagukat. A vacsora jellemző ételei: borsó, kilencféle gyümölcsből készitett keverék, hal, kalács. Az asztalterítő alá szalmát, a teritőre kerek kalácsot helyeznek. A domináló hiedelemmotivumok itt is a különböző áldozatok /itt a fő forma a szoba négy sarkába dobott leves, borsó, halszálka, stb./, valamint a növényekkel és állatokkal kapcsolatos termékenységvarázslás /borsóból a vetőborsó közé tesznek, asztal alól a gyümölcsfákra teszik a szalmát, a gyümölcsből az állatoknak is adnak: a 18. században még sütöttek állatalaku kalácsokat az állatok számára, hogy egészségesek legyenek stb./. Kisebb jelentőségű a rontáselháritás ós bőségvarázslás.

30 c/_A__keleti szláv nyelvterület E fejezetben a magyarsággal szomszédos rutének, és a távolabb eső, de sok régi vonást őrző, és ezért számunkra is érdekes oroszok anyagát tekintjük át röviden. A keleti szlávok karácsonyesti szokásai és az ehhez fűződő hiedelemkör a lényeget tekintve hasonlít a nyugati szlávokéhoz, de jelentős eltérések is észlelhetők. A különbséget többek között az okozza, hogy e görögkeleti területeken a karácsony jelentősége jóval kisebb,mint akár a germán, ,