Cs. Pócs Éva: Néprajzi Közlemények 10. évfolyam, 3-4. szám - A karácsonyi vacsora és a karácsonyi asztal hiedelemköre (Budapest, 1965)

I. A karácsonyi vacsora és a karácsonyi asztal a magyar nyelvterületen

dűljön a buza is /Parnalelesz, Tarnazsadány, Tarnaörs, Heves m./ - Alsószecsén /Bars m./ azt tartják, hogy karácsony este nem szabad élével fölfelé fordítva az asztalon hagyni a kést, mert az angyalkák megvágják a lábakat, mikor a szobában járnak. Yégül néhány adatunk a gyertya, illetve lámpa meggyújtásával, eloltásával függ össze; A nagykaposi /Ung m./ karácsonyi vacsorát ünnepélyes gyertyagyújtás vezeti be, és a gyertya elfujása rekeszti be. Táskán /Somogy.m./ az asztalra tett gyertyát nem fújják el, hanem pálinkával oltják el. Verpeléten /Heves m./ azt tartják, hogy amelyik családnál először gyújtanak lámpát, ott halott lesz. Bátmonostoron /Bácsbodrog m./ a széna bevitelekor gyertyát gyújtanak, és csak a vacsora kezdetekor gyújtanak lámpát. 7. összefoglalás Az anyag ismertetésének befejezéseképpen foglaljuk össze röviden az eddig elmondottakat, elsősorban a hiedelemmotivumok szempontjából. A karácsonyi vacsora és a karácsonyi asztal szokáskörén belül a következő hiedelemmotivumok fordulnak elő; a növényi termékenység serkentése, a háziállatok fejlődésének serkentése, szépség és egészségvarázslás, szerelmi varázslás, a család összetartásának biztositása, bőség, szerencse biztositása, gyógyitás, rontás és betegség elhárítása, megelőzése, természetfölötti lények látogatásába vetett hitj

n

áldozat", szegények etetése, szerelmi jóslás, betegség és haláljóslás, időjóslás, termésjóslás.