Takács Lajos szerk.: Néprajzi Közlemények 10. évfolyam, 1-2. szám (Budapest, 1965)
Szabó Kálmán: A kecskeméti állattenyésztés szókincse és szólásmondásai
flind a négy lábára bonta ." 1753« Yagy: "...ellopták két lovát, az egyik vércse szürke, kurta far lm paripa, a bal combján billeg vagyon . Az másikba tiszta feke te , hájas , negyedfüre menő csikó , mind a két hátulsó lába bont a , mind az homlokán s mind pedig az orrán egy kis hó- dac ska vagyon , az bal szeme csókás ." Die 1. ápril 1753." " Piros pej paripa , bal felül patkó forma billog rajta, az üstöke a szeméig ér , az orra cimpája hóka , az hátulsó lába bonta . 1742." Nagy István tanúvallomásából: "A lónak semmi egyébb nyavalyáját észre nem vettem, hanem mint szegény ember Jószága fél-husu volt." /T.J. 1728./ /Sovány volt a ló./ "Ötödfü, setét pej , szamár orrú , fecske hasú és imitt-amott fehérrel elegyes szőrű kanca csikajának keresésére ment. A bal farán béllyege is vagyon." 1760. "Török Istók kezénél találtatott egy sárga kanca ló , hóka , mind a négy lába bonta lévén, reá ismert Sáfár Mátyás. fteográd vármegyebeli Tamási lakos, - mely esztendeje a Katalini vásárkor itt Kecskeméten veszett el. 1763." "Az egyik csőre-szőrű ló volt. 1765." /Csőre vagy csóré meztelent, kopaszt jelent. MHTSZ./ "Gesztenye szőrű , monyas , hódos , jobb hátsó lába kevéssé bütykös , vagy kaptás . 1781." /Kaptás lónak mondják, amelynek lába csuklóban megcsomósodott. MNXSZ./ " Yilágos pej , hódos homlokú , kos orrú , négy markos , vidám tekintetű , szép termetű, hosszú, vékony derekú , hátulsó jobb lába kese , farka sárgás, hosszú , vagy hetedfű paripa , nincsen rajta béllyeg. 1783." "1 ló pedig világos pej, rövid , a két hátsó lába kesely , az hátulsó körmei fejérek , jobb felől a vékonyában egy Szór ya- csing is vagyon . 1783." " Szürke, fakó forma szürke , vékony nyakú , kis fejű , csitri
