Takács Lajos szerk.: Néprajzi Közlemények 10. évfolyam, 1-2. szám (Budapest, 1965)

Szabó Kálmán: A kecskeméti állattenyésztés szókincse és szólásmondásai

lött a cigány egyik tehene, azt mondotta: Ott deglik, ahol van! A másodiknál így szólt; Jut is, marad is! A harmadiknál, vagyis az ntolsónál igy kiáltott; Megszűnt a marha deg!/ A tinóra és ökörre vonatkozóak; Magyar ökör, német kutya, oláh disznó, /Azaz a magyarnak vannak a legjobb ökrei, a németnek a legjobb kutyái, az oláhnak a legkövérebb disznai./ Erős mint az ökör. Hat ökör jár ki az udvarából, /gazdag/ Hat ökör sem mozdtija ki a helyéből. /Nagyon erős./ Ahol a kolompot meglelik, ott keresik az ökröt is. A jármos tinónak béres ostor kell! Kicsiny tinó, nagy járom. Szilaj tinó lerázza a jármot. Kitörte a járomszöget. /Dologkerülő, rossz munkás./ Amely ökör sokat bőg, keveset huz. Nagy az ökör nyelve, de mégsem szólhat. Nem lát tovább az ökör szarvánál! /Rem tudja megitélni a dolgokat./ Nem ugy keresik a hat ökröt. /A rossz gazdára mondják./ Nincs olyan szilaj tinó,melynek a szarvát meg ne lehesse fogni ! Olyan atyafia, mint ökör a lónak. ökör csak ökör marad, ha Bécsbe, vagy Budára hajtják is! ökör nélkül csak a Göncöl szekere fordul! Ökröt a szarván, embert a szaván lehet megfogni. Ökör szánt a zab alá, de a ló eszi meg. /paraszt dolgozik, gazda veszi hasznát./ Ugy él mint egy hatökrös gazda! /Jól./ Tanulj tinó, ökör lesz belüled! /Biztatják a rossz tanuló gyermeket./