Takács Lajos szerk.: Néprajzi Közlemények 10. évfolyam, 1-2. szám (Budapest, 1965)

Szabó Kálmán: A kecskeméti állattenyésztés szókincse és szólásmondásai

csősz hozott be csatld láncot zálogba a búzában lévő 8 ökörért." /1755/ Falka alatt kisebb csapat jószágot értettek, gulyá nak pedig a nagyobb számú legelő jószágot nevezték. Ridegnek nevezik a télen szabadban telelő jószágot. Kurta falka a kevés darabból álló jószágot jelentette. Csordának Kecskeméten a városból naponta a köselegelőre kijáró jószágot nevezték. Volt tehéncsorda, ökörcsorda stb. A kecskeméti jegyzőkönyvekből, bünfenyitő iratokból, de különösen a bitangjószágról vezetett lajstromokból a barom szinére, szarvállására igen értékes szókincset tudtam összegyűjteni. Az adatok a XVI. század végétől a XIX. század elejéig terjedő időből származnak. A XVI. századból való adatok egy részét Takáts Sándor munkájából vettem át. A gyűjtés eredményét abc. sorrendben itt találja az olvasó. Marhaszinek; Babos 594 Bonta tinó 4-es fű 591 Barna 594, 743, 784 Barna kesely 594 Barnás 594, 823 Barnás fekete hasú 783 Barna kormos 598 Barna tarka /tárcsa/ 594 , 598 Barna tárcsa homály 597 Barna tárcsa kesely 598 Barna szőrű tehén 784, 823 Bikás szőrű 803 Daru szőrű 756, 781 Daru kék 725 Daru szőrű szőke 594 Egy kevéssé daru szőrű 801 Feketés daru szőrű 782 Daru vörös tehén 778 Egészen daru szőrű 801 Világos daru szőrű 781 Ezüst forma 787 Fehér /feires, fejér/ 594 Fejér babos tulok 594 Fehér kékes 782 Fehér ordas 598 Fehér ordas homály 598 Fehér szójke 594 Szőke szárú fehér 598 Fejér tarka 594 Fehér tárcsa barna 598 Tiszta fehér 734 Fekete 783 Fekete bonta 596 Feketés daru szőrű 782 Fekete homály 796 Fekete kékes tinó 777