Takács Lajos szerk.: Néprajzi Közlemények 10. évfolyam, 1-2. szám (Budapest, 1965)

Molnár Mária: A párválasztás és házasság néprajzi vizsgálatához

lom. Az ismertetett tényezők alapján szelektált kisebb cso­porton, tehát lényegileg az egyes társadalmi rétegeken belü­li kiválasztás szinte teljes mértékben véletlenszerű. A pa­raszti társadalom adott kulturális és műveltségi szintjén ez természetes. A jelenség exponálását a párválasztás vizsgála­takor fontosnak tartom a téma konkrét elemzésén túlmenően éppen a vázolt gazdasági-társadalmi szinttel szoros kapcso­latban levő tudati, tudatos műveltségi és kulturális szint felismerése s egyszersmind feltárása szempontjából. Molnár Mária Jegyzetek 1. Ilyen szociológia jellegű vizsgálat szükségességére hív­ta fel a figyelmet Ortutay Gyula. A magyar parasztság szerelmi élete. /Iritikai és módszertani vizsgálódás./ Népünk és Nyelvünk 1935. 38. 2. "Ennek a Hegyaljának Mezőkövesd, Mezőkeresztes, aztán Miskolc volt a városa." Szabó Lajos 85. Terményt, állatot ezekbe a városokba vitték eladni, s ugyancsak itt szerezték be a ruha és egyéb szükségletei­ket. 3. "Én már nem emlékszem, de apámtól hallottam, hogy a falu körül volt a kert, ott volt a rakodó meg az istálló is. Onnan hajtották a jószágot a faluba inni. A domboldalon nem volt ugyanis viz. Yót vagy kettő, amire emlékszem én is. Egyik a nagyapámé, Vályi Hagyé volt. Az emberek kinn voltak az istállóba, a család bent a faluba. A falun kí­vül voltak a kenderföldek és azon kívül a kertek." Éliás Berta 76. Tincze István adata. 4. "Gazdaember a főutcán volt jobbadán, nem húzódott a mel­lékutcába. Mindenki kapaszkodott a főutcára, mert ott a belső utcákon sár van, kicsi a porta, de nagyon elmara­dott nem igen volt egy se, aki a főutcán lakott volna."

Next

/
Oldalképek
Tartalom