Takács Lajos szerk.: Néprajzi Közlemények 10. évfolyam, 1-2. szám (Budapest, 1965)

Molnár Mária: A párválasztás és házasság néprajzi vizsgálatához

nála is döntően befolyásolta az egyénnek osztályán belül elfoglalt társadalmi státusát; "16 éves voltam, amikor férjhezmentem, az uram 20. Azt mondták édesapámék, hogy menjek hozzá, földjük van, hát jószágban nevelkedett, földmunkában nevelkedett, nem részeges, jónak nézik." A földbirtok nagysága mellett az igásállatok léte, ill. száma erősítette és emelte a gazdaság szintjét; még kevés földterület mellett is az igásállatok megléte gazdasági súlyt kölcsönzött, amely befolyásolhatta a párválasztást is: "A feleségem két és fél hold földet kapott csak, az apjának szép ökrei voltak.*

1 Alkalmasint, ha nem volt elég a család munkaereje,az igásállat bizonyos mértékig igazolta a rangon alul kötött házasságot is. "17 éves koromban mentem férjhez. Háború volt akkor, nem volt otthon senki, csak édesanyám. Volt 12 hold földünk, nem tudtuk megmunkálni, az én uramnak meg volt két pár ökre, hát hozzáadtak." A szegényparasztságon belül a szőlő és a ház adta a gazdasági tekintélyt; H

A lányomat Dinka Gábor vette el, ugy kommendálták; én nem nagyon szerettem, dehát háza, szőlője volt." A ház puszta megléte is adhatott okot a házasságra: "A harmadik lányom hazajött Harsányból, fíem tudott hova menni, hát hozzáment Éliás Károlyhoz. Bongy ember, de muszáj volt hozzámenni a lányomnak, mert nem tudott hova menni." A volt zsellérek néhány öl kenderföldje nagyon sokat számitott a társadalmi helyzet megÍtélésében; "Volt itt egy idős asszony. Ennek a fia, Tóth Pista elvett egy szép lányt, akinek az apja pásztorember volt, neki se sok vagyona volt, de mindenhol panaszkodott, hogy az ő fia elvette Rendik Marit. Panaszolta mindig az anyja, hogy legalább egy kenderföldje lenne a menyének, hogy ha már hozzáment a fiához." Ennél az idézetnél szükséges megjegyezni, hogy "le-