Takács Lajos szerk.: Néprajzi Közlemények 10. évfolyam, 1-2. szám (Budapest, 1965)

Márton László: A békési lótartás ismeretanyaga és szókincse

pár nap múlva úgyis visszahozzák. Meg is vettem a csikót. Pár nap nulva jön a paraszt, hogy milyen lovat attam én el neicU Itt ran a pize ha kéli, szívesen visszaveszem, ojan áldott jő iú ez, hogy nem kell különb. Persze, addigra én kicsináltam másból a csikó árát" /Fodor László közi./. 4. A lusta lóval nehéz boldogulni, hiába üti,veri a gazdája, nem akar menni. "Mán szigyéltem ütni a lovat, hát agy babráltam ki vele, hogy levettem a szemzőjit, hogy lásson diaira, lássa meg, ha mán emelem az ostort, ne kejjen annyit verni•" ~. a papagáj fogú lónak a felső fogsora két ujjnyival előbbre áll, mint az alsó. Születési hiba. Nem tud rágni, mindig nagyon éhes. Moslékon tartják. Igen sürün megkeresi a vásárt. 6. Telitalpún

ak akkor mondják a lovat, ha bikája na gyon lent van, éri a földet. Ilyenkor a legkisebb kavics, göröngy is sérti a talpát, hamar megfájdul és sántikál. Vastag patkót veretnek a körmére, hogy emelődjön, ne a talpán álljon. 7. Franciás

. A lónak az első két lába térdben összefelé hajlik, csügben pedig széjjeltart. Nagyon csúnya járású az ilyen ló, emellett még hamar ki is fárad, lesántul. 8. Qsöbörbehágó

. Ha a ló a hátsó lábait magasra emelve viszi előre, - mintha csöbörből emelgetné, ki - akkor nevezik igy. Nem súlyos hiba, de csúnya járás ez is. 9. A fogak hamisitása

. Mivel a vevő a fogak állásából akarja a ló korát megállapítani, különböző fortélyokkal, csalásokkal igyekeznek egyesek "megfiatalítani" a lovat. T.i. a ló fogain nincsen zománc, azok állandóan kopnak. 7 éves korára lekopik a fog közepén lévő fekete bemélyedés, a kupa s a fog felülete sima lesz. A cigányok hegyes vésővel kupát vágnak a fogba s tüzes vassal megégetik hogy fekete legyen. így drágábbér el tudják adni az öregebb lovat.