Takács Lajos szerk.: Néprajzi Közlemények 10. évfolyam, 1-2. szám (Budapest, 1965)

Márton László: A békési lótartás ismeretanyaga és szókincse

A másik zacskóban vannak a finomabb szerszámok: A bicska

. Éles, acélpengéjti zsebkés, egy nagy és két kis éllel. A nagy éllel vágja ki a herezacskót és vágja le a tököt, a kis éllel pedig levágja a csiptetőről a madzagot. Spárgák* A kötélgyártóval a csíptetők összekötésére évenként ;t egy nagy gombojigg

al. Sodrott, nagyon erős, el nem szabadhat, mert akkor leesik a tökgyökérről a csiptetŐ /ezért nem madzagnak nevezi/. A gombolyagból 25-30 centiméteres darabokat leszab, annyit, ahány csíptetőt használ. Két végükre görcsöt köt,hogy ki ne rojtolódjon, meg a görcsre ráhúzhassa a húzót s ennélfogva erőteljesebb húzást adhasson neki. A spárgából farkashurko

t vet a csiptetőre, ami nem tágul le /7/a-b. ábra/. A huzó. Két darab Y alakú, 12 cm hosszú vas, végük gömbölyű.. A V-alaku mélyedésbe belehúzza a spárga görcsét, így erőteljesebb húzást adhat a spárgának, keményebbre tudja húzni a farkashurkot. Egy kis vászonzacskóban liszt van, körülbelül egy fél marékkal. Ez arra való, hogy egy kis vizzel csirizt csináljon belőle. Ezzel a csirizzel keni be a csiptetŐ belső lapjait s rá mérget szór. Ehhez tartozik még egy kis pléh boroiválkozó-ecsettál, ebben keveri meg a csirizt

.Az arzént gyógyszertárban vásárolta meg, állatorvosi receptre. Az ár egy saját készitésü, 3 élü, görbe szerszám, kb 15 cm hosszú lehet. Arra szolgál, hogy ha a csikónak anynyira fent van a tökegolyója, hogy nem tudja kézzel megfogni, e görbe árat beleszúrja a tökgolyóba s ennél fogva lefeszíti annyira, hogy kivághassa s a csíptetőt rátehesse. A lóherülés A földre jó vastagon szalmát terítenek, hogy a ló össze ne törje magát. Herülés előtt a lovat le kell dönteni a baloldalára. Ez ugy történik, hogy a bal hátulsó lábára vastag, erős kötel

et kötnek, a két első lábára pedig papucsos kariká

t csatolnak* A kőtél szabad végét átfűzik e jobb