Takács Lajos szerk.: Néprajzi Közlemények 10. évfolyam, 1-2. szám (Budapest, 1965)

Márton László: A békési lótartás ismeretanyaga és szókincse

XI, Csikó* nevelés, betanítás Az állam már az 1800-as évek elejétől kezdve irányította a kisparaszti lótenyésztést azzal,hogy csak kitenyésztett, jő küllemű, jó tulajdonságú ménekkel engedélyezett fedeztetést. Az állami ménesekben nevelt és tenyésztésre alkalmas mének az állami méntelepekre és onnan a február 15 és június 30-a közötti fedeztetési idényre a fedeztető állomásokra kerültek. De mivel az állam sem tudott elegendő mént nevelni és tartani, szakszerű vizsgálat és felügyelet mellett magánosoknak is engedélyezett méntartást. Azok a gazdák, akiknek államilag engedélyezett csődörük volt, azok ra- fiát fontak a sörényébe s ugy jártak vele. Erről tudták meg a többi gazdák, hogy ennek csődöre van és lehet nála fedeztetni. Ha azt akarja a gazda, hogy kancája utódot hozzon a világra, behágattattya

. A kanca 11 hónapra ellik

, tehát a hágatást kora tavasszal, márciusban vagv legkésőbb áprilisban végeztetik, hogy kora tavasszal szülessen a csikó. A ta vaszi csikó a jó,mert anyjával kedve szerint mozoghat,zöldtakarmányon nevelődhet. Az őszi csikó nem jó,mert tétlenségre van kárhoztatva, az egész telet a sötét istállóban kell eltöltenie. Mikor a kanca olyan állapotba jut, hogy kívánja a csődört, természete megváltozik. A szelid állat csiklandós lesz, a csiklandós pedig szelid, hagyja, hogy tapogassák. Sűrűn vizel

, ilyenkor a péraajkakat kifordítja, villogtat

. Farkát emelgeti, jobbra-balra tekintget, a párájából hosszú, nyúlós, átlátszó folyadék válik ki, mely lenyúlik egészen a földig, erre azt mondják, hogy cérnázik

. Példamondat: "Elhoszta a paraszt a kancáját behágatni, de nem vette fel a, csődört, pedig cérnázott, - mongya a paraszt. Az csak pamut vót bátyám - mondtam neki." /Békési Mihály 50 é. csődöre