Takács Lajos szerk.: Néprajzi Közlemények 10. évfolyam, 1-2. szám (Budapest, 1965)

Nagy Czirok László: A lótenyésztés múltja és jelene a Kiskunságon

felvezetett lóra üt majd a csikó* Ha azt akarod, hogy a folyó évben meg ne betegedjen a lovad, se magad, Nagypénteken fürödj meg, a lovat pedig szorítsd a tónak, éhomra* Ha hasas a lovad, és szeretnéd tudni, hogy a csikó milyen nemű lesz, figyeld, hogy Karácsony reggelén férfit vagy nőt látsz-e először, különösen ha házadhoz /tanyádhoz/ mennek* Olyan nemű lesz a kiscsikó* Ha az istállóban jó magasról a beteg lovad vagy más jószágod fara mögé vizet csorgatsz, lassan és hogy a jószág ne lássa, a vizelete attól is megered. Keress olyan embert, akinek a balkezén a mutató ujja a kisujjához ér. Vegyen föl az illető egy szalmaszálat, s balról jobbra dobja keresztül a beteg lovon /állaton/, s a hasa alatt nyúljon át érte. A mondott két ujjával vegye fel, s •zt ismételje meg háromszor. Mikorra ezt megtette, a ló /jószág/ vizel is. Ha megint lovadat /jószágodat/ vásárra viszed eladásra, indulás előtt a disznó etető vályún háromszor ugrasd keresztül, a farkánál pedig kend be törött foghagymával, bizonyosan elkel a vásárban. Jó és hasznos a keresetlen kötél is, kivált ha férfi találja. Verje el vele a feleségét csak ugy formaképpen,hogy az meg ne haragudjon. A vásárra szánt lovad /jószágod/ is jó vele elverni, mielőtt az udvarból kiindul. Ha útközben találod, amikor a vásárra hajtod a lovadat, vedd fel, kösd az ostorodra, vagy ha az nincs, a botodra,s azzal és ugy hajtsd a lovadat /jószágodat/ a vásárra. Lovad /állataid/ puffadása ellen vegyél egy záptojást, nyisd fel a felpuffadt jószág száját, fakajtsd el benne a tojást, ugy, hogy lenyelje. Utána vezetgesd, s megindul rajta a szél* Ha kocsival, lóval vásárra mégy, s az ostorodon eleven csomó kötődik /ami gyakori eset/, ki ne bogozd, ha 50 csomó kötődik is rajta, s ha kinevetnek is vele, mert akkor