Takács Lajos szerk.: Néprajzi Közlemények 10. évfolyam, 1-2. szám (Budapest, 1965)

Nagy Czirok László: A lótenyésztés múltja és jelene a Kiskunságon

lyét nehezen változtatja és nem figyelmes. Eltérő viselkedése a kólikás lónak van. Az ilyen "baju ló lefekszik, első lábával kapar, hempereg, a hasa felé néz, erőlködik, lábait előre rakja, kutya módra ül, száját tátogatja. A külső betegség tünetei az étvágytalanság, vagy ennek ellenkezője a nagy étvágyuság. Az étvágytalan ló a szokott adagját nem fogyasztja el, a nagyétvágyú pedig sokat eszik, a szalmát is megnyalja, sőt meg is eszi. Mozgási zavarok is keletkezhetnek a lovaknál. Pl. a nyakát vagy a lábafejét nem birja mozgatni, ingadozik vagy düledezik, esetleg össze is rogyik, néha fel sem tud kelni. Ismereteiket - a gyógyítások körül - könyvből és gyakorlatok alkalmával tanulták. Legtöbb munkát adott nekik a lovak patáinak rendben tartása és gyógyítása. Ha valamely nagyobb baj, vagy betegség mutatkozott a lovaknál, állatorvosok segítségét vették igénybe. A lópaták körül az alábbi bajokat ismerték és gyógyították; Patafaragás

: A felesleges szaru eltávolítása. Pataápolás

: A pata tisztántartása, pata puhitása, a patafal felületének bezsirozása, petróleum mentes zsiradékkal. Rokkant pata

: Patacsont süllyedés okozza; közönséges nyelven lapos pata a neve. A nép, zabált patának is hívja Általában patagyulladás következtében jön létre, mit legtöbbször takarmánymérgezés okoz, Buza v. árpa etetése a lovakkal. Görbe pata

i Hátsó végtagokon, tehén állású lovaknál fordul elő. Szük pata

: Ezt nyír rothadás, helytelen patkolás, és a pata szabálytalan faragása idézheti elő. Ferde pata. Külső végtagokon, X állás. Francia és franciás láb állású lábaknál fordul elő. Pata betegségek

: Részleges és általános patagyulla-