Takács Lajos szerk.: Néprajzi Közlemények 10. évfolyam, 1-2. szám (Budapest, 1965)
Nagy Czirok László: A lótenyésztés múltja és jelene a Kiskunságon
részetske kiesik a Ló száj jából hatsak jő móddal le nem adatik, hogy a Ló ki ne vethesse száj jából a be adott orvosságot, arra kell Ügyelni mindenkor, hogy a Lónak ajaka a beadónak bal kezével öszve szoríttasson, hogy az által az orvosság a lapotzkáről le húzódván, a Lónak száj jába maradjon, a nyelvnek elegendő szabadságot adni a lenyelésre, ezen szereket lehetne ugyan por gyanánt is használni, az abrakos Lovaknál, de mint hogy nem minden lovak ábrakossak, ebbe az esetbe tehát tsak jobb a kása készitése a bé adása mindenkor midőn a ló vagy mosásra, vagy az Irral való bekenésre kézbe fogódik, annak pedig szükséges megtörténni, ha tsak mód és erő van hozzá minden héten kétszer vagy leg alább egyszer, mig tsak javulást nem vehetni észre. De különösen javasoltatik az oly nyavalyában szenvedj lovaknak a többitől való elválasztások, és ha tsak még van benne, a nyári legelőnek jól volta és különössen a jó tseléd. Ezen együgyű szerekkel való bánást, tsak azért óhajtja ajánlani a javasló, mivelhogy némely kovátsok vagy más Javasok szörnyű erős orvosságokat intéznek az állati Testre, a mellyek igen sokba is kerülnek a Jószág tulajdonossának, de ezen mód szerént maga a Tulajdonos is az ér vágáson kivül cselédjeivel együtt segithet és reménylhető,hogy hamarabb a Czélra érhet. Terébe József m.k. Pákai Ménes Mester. Az 1836. Évi Május 4^n a Nemes Jász és lét Kun Kerületek részéről Jász Berényben tartatott kisebb Gyűlésben Elvégeztetett. Az 1866-ik számra az itt Írásban be adott és fel olvasott orvoslás módja a rih betegségnek alkalmatosnak találtatván, kellő haszon vétel végett a Kerületekbe tétessen közönségessé. Kiadta Kovács Tóbiás Dlis ív. nótárius m.k. w ** Sarkantyús . Csánk hajlásban bőr vastagodás.
