Takács Lajos szerk.: Néprajzi Közlemények 10. évfolyam, 1-2. szám (Budapest, 1965)

Nagy Czirok László: A lótenyésztés múltja és jelene a Kiskunságon

Kitűnő vérű ló. Apró ezüstös szinek olvadnak össze az alapszínnel. Nem pettyes, hanem deres. Sörénye és farka deres

* Sötét-deres

. Szeg-deres

, fehér alapszínen szeg forma fekete vonások. Szeplős-deres

. Szürke-deres

. Szürkes-deres

. Tarkaderes

. Térdben deres

. Tttzött-deres

. Jobb v. ballapockáján. Vasderes

. Vérese-deres. Véresés-deres

. Világos-deres

. Vörös deres

. Dinka lovak

. Ezek dinka szóló vagy patyolatos tök színűek. A zsemle szintieknél világosabbak. Se tiszta pej, se fekete, zavart színűek. Szamár vagy másként fecske-hasuak. Mind a négy lábuk belülről szürkés, sőt a hasuk-alja, néha még az orruk is. Fakó lovak

. Egér szőrű-fakó. Szőrében mintha ezüstös szálak is volnának. Ritka ló. Fakó

. Sörényük, farkuk feketés. Farkagfakó

. Kevert szintiek. A farkas színéhez hasonlítanak. Ges^; tényeszínfakó

. Ibolya szinü fakó

. Egy régi francia királyné inge színéről. Sötét-fakó

. A sörénye, farka fekete. Sötét geszt envés

. Szeghit-i-fakó

. Szijhátu-fakó

. Hátán, hosszában három ujjnyi szélesen szijalt /szürke lónál sötétebb szürke a esik/. Világos-fakó

. Kevert szintiek. Zsemle-fakó

. Kevert szintiek. Kesely lovak

. Alsó szája széle kesely.Bal csüd foltos kesely /lt/. Belső sarokvánkosban kesely

. Bokában kesely

. Bokáig kesely

. Cs

ánkig kesely

. Csipkézett kesely v. caknis

. Nem szabályos a kör. Csizmás v. bocskoros lovak

. Ra - nagyritkán - a keselység a térden is felül ér. Ezek nem szép lovak. Csűdben kesely

. Csttdben t

űz

ött kesely

. Cstidig kese

l

y

. Csüdön alul kesely

. Csüdön alul foltos kesel

y. Deres-kesely

. Egyenlőtle nül kesely

. Első féloldali csüdben kesely

. Féllábszárig ke sely /valamelyik lábára/. Foltos v. tarka kesely. Körül kesely, de fillér nagyságú más szin is van benne. Ezeket meg