Takács Lajos szerk.: Néprajzi Közlemények 10. évfolyam, 1-2. szám (Budapest, 1965)
Nagy Czirok László: A lótenyésztés múltja és jelene a Kiskunságon
Iáim v. franciás , amelyik ha megáll a kát első patáját kifelé fordítja, gyengelábtif hárcfa módra álló hátsó lába vanj horgas inn . ha a csánkja befelé görbe) holttetem , ha fején yagy az állán csontkinövés vanj kaszabajka lábu a formátlan, nagy lába ló| kecskés , amelyik ha hátsó lábán áll, a csttdje hátra, a csánkja előre bukik s ugy néz ki, mint a kecske csüdje, csak egyik lábán látható egyszerre, aztán a másik lábán látható ez a nagy hiba. A lúdtalpa lónak tányértalpu körme van, a patájának alul nincs völgye, kovács hozza helyre. Bzek kapják a patarákot. Mindig patkolni kell őket, mert a nélkül nem szabad hajtani őket. Szamárpatájn a ló, ha szorult patáju, szük a körme, teletalpu , ha a körmei köze bőrkeményedé ssel van tele, tehát nincs mélyedés a talpán. Ha hüvelykujjal benyomják, puha. Magassarku vasra kell patkolni nyáron is, hogy a.kő meg ne sértse. Az ilyen lovaknak a körme is puha. patkoláskor a kovácsnak csak a köröntalp aljának a megrepedezett részét /váladékát/ szabad kikanyarítania. Az ilyen lovakat sokszor agyon vasalja a kovács s jelentkezik a patagyulladás, vagy körömház gyulladás. n Ha megvan a baj, szidja a baglyas paraszt a kovácsot. Ez az igen élhetetlen, igen tetves kovács agyon vasalta a lovakat." Pedig ő a hibás, mert nem tudatta előre a kováccsal, hogy a ló teletalpn. Tompalábu . Az ilyen fajta ló Cseberbehágó leszj hátsó bal lába kissé hajlott^ bal combján forradásj lábtőben igen keskeny csánkok /Lt/j hosszú csüdök /Lt/j meredek paták /Lt/s kivágott csánkok /Lt/i keskeny csánkok /Lt/j rokkant elülső pata ¡1X1% nyilas v. csapott csánku i gacsos a hibás, csomóy lábu /az abrak nélkül tartott csikó ösztövér lesz/, elgacsosodik /csámpásodik/ vagy csajkos lesz. Borjúlába a befelé hajló térdű, alsó lábszára térdig visszahajlikj gyűrűtetem vagy gyűrűs, amelynél az erős hajtástól a körőmházon felül bőrvastagodás, csak tapogatással vehető észre. Kisebb mérvű kaptásság keletkezik^ kushadt vagy rogyott , melynek alsó lábszára hirtelen előrehajlik s topa járást idéz előj nyi las , melynek felső lábszára alsó végén számszerű keményedés*
