Takács Lajos szerk.: Néprajzi Közlemények 10. évfolyam, 1-2. szám (Budapest, 1965)
Nagy Czirok László: A lótenyésztés múltja és jelene a Kiskunságon
vésbé látszik, akkor " szeme csókás " -nak mondták- Egyik v'. mindkét szemére vak, pettyes szemű , ha egyik v. mindkét szemében fekete pettyek vannak. Orr küli hibák ; Szamár orrvg szarvas orru j kánya , olyan orral, mint a kosoké, mely a fejét igen elrutitotta. Zsirhólyagos orra , melynél a hólyagok néha tyúktojás nagyságura is megnőttek. Orrlyukában szakítás . + Szájhibák : Békaszáju, ennek széles pofája volt. Cocaszáj u, melynek fogsorai nem érnek össze, s e miatt legelni se tudnak. Disznószájunak is mondják. Hirtelen hegyesedő orruk van. Nyúlszájú , ha orra eleje hirtelen keskeny. Foghibák : Kapafogu, ennek fogai kissé kifelé állnak, s ugy többet is bírnak falni. Farkasfogu . Ennél a fogak vége félkör alakuj vésővel ütötték ki. Nvulfogu . Ennek a fogai sem érnek össze, ezért az ilyen ló mindig éhes. Metsző-fogai hasonlóak a vadnyúléhoz. Mivel legelni nem tudnak, csak io*állós tartásra alkalmasak. Nyakhibák . Farkasnyaku. Csak az egész testtel fordul a nyaka. Nyakán mélyedéses ló i Fordított nyak /Lt/. Rövid nyak /Lt/, hosszunyák , vastagnyak , szarvasnyaku , ha vékony a nyaka. Vékony nyak . Mar hibák: Elmosódott mar /%t/. Telt marju . Szügyhibák : Keskeny szügy /Lt. T/. Tompaszügyü . Szügy csontja elŐre dudorodott. Teleszügyü % Kidomborodott szügyü i Széles e- leju.
