Takács Lajos szerk.: Néprajzi Közlemények 10. évfolyam, 1-2. szám (Budapest, 1965)
Nagy Czirok László: A lótenyésztés múltja és jelene a Kiskunságon
irányította a fejét, s ez a szokás megrögződött bennej még az istállón kívül is gyakorolta. Tátos a vadabb lovak népies elnevezése. Az ilyen lovakkal sok vesződség van. Tempósn ak mondják az olyan lovat, melynek valamely rossz szokása, un. "tempója 11 van. 7. Testi különbözőségek, testi hibák Ezen pont bevezetőjéül elmondjuk, hogy az itt felsorolandókat a lovak testrészei szerint mondjuk el. A lovak testrészeit a szerzett régi kéziratokból is kitetszőleg és hivatalosan igy különböztették meg: " a./ Elülső részek: a fej, nyak, mar, váll, mell és első végtagok. b. / Közép részek: a hát, lágyék v. vesetáj, oldalak, has, horpasz, ealők a kancáknál, faszura vagy monya a csöknél. c. / Hátulsó részek; ágyék, kereszttetem, szegy, méhhüvely a kancáknál, farok, hátulsó combok. Kezdjük az elülső részeknél, elsőben is a fejnél. Népünk itt ilyen különbözőségeket ismert; 1. / A szépfejekhez tartoztak: a. / A horgasfej , melyen a fülektől az első ajkig egy boltozat forma görbülés van. b. / Félig horgasfej , melyen a fülektől az alsó ajakig egy fél boltozatos hajlás van. c# / Török fej , melyen a fülektől az orrjukig egyenest, hosszant formál. A török lovak tulajdonsága ez. d. / Arabsfej . Hasonló az előbbihez, de helyesebb homlokú. A fejtetőtől a szemgödörig és füle között egy boltozatot formál. e */ Kosfej . Kicsiny, vékony és nem húsos lovak. 2. / Rutfejek ; a./ Disznófej . A fülektől az orrjukig ki van homori tva.
