Takács Lajos szerk.: Néprajzi Közlemények 10. évfolyam, 1-2. szám (Budapest, 1965)

Nagy Czirok László: A lótenyésztés múltja és jelene a Kiskunságon

az ilyen köldökős csikóra, akárcsak az operált emberre. Különösebben arra kell ügyelni, hogy a csikó ne futkározhasson.

2 Ugrándozás közben számos csikó szerez valamely testi hibát: inpókot, sántaságot, csípejét leüti stb., de kehességet is könnyen szerez, többnyire itatáskor a víztől, ha fáradt vagy izzadt, vagy szeles természetéből adódólag. A gazda ezeken a bajokon nem tud ugyan segíteni, de kíméléssel jót tehet vele. Némelyik meg is gyógyul, ha pl. a kehes csikót etetés után a hajtástól kíméli, hogy ne fulladjon. Mikor ismét kiürül, teljes munkára is képes. Reaonda csikók Nagyobb gazdaságokban a legjava csikókat már jó előre remondának szánták, s a 4-ik életévükben, amikor az előre meghirdetett helyekre vagy a városba kiszálló katonai bizottságnak - ha a!":almasnak találtattak -, jó pénzért eladták. 300-500 forinto is kaptak a remondának alkalmas csikókért, minőségük szerint. Vásárokon is meg-megjelentek a remonda vásárló bizottságok, s ugyanott lókereskedők is válogattak és vásároltak ilyen csikókat. Az évenként szokásos lóvizsgákon a kupecek is vigyázták a remondának is alkalmasnak látszó csikókat, s az al

v

'iszoknak közvetítési díjért a legközelebbi alkalmakkor ajánlották is az ilyeneket. A közvetítési un. censárpénz többnyire 5 forint volt, amit a fizetéskor le is vontak a vételárból. Nagy vásárokon, meg ahol volt elég anyag, ott csapatosan is vették az alkalmas csikókat. Voltak olyan lószakértő kupecek, kik maguk is meg merték renni a . remondának való csikókat. - ösmertem egy kiskőrösi lókereskedőt, kinek a családtagjai is értettek a lóhoz. Ennek nagy istállója volt, s 100-150 remondának való csikó is elfért benne. Mikor az istállója megtelt, értesítette az átvevő katonai bizottságot s