Takács Lajos szerk.: Néprajzi Közlemények 10. évfolyam, 1-2. szám (Budapest, 1965)
Csalog Zsolt: A kocsi és szekér Szentes vidékén
parasztok, hanem a bognárok is töredelmesen bevallották,hogy a vásárhelyi portéka egy idő óta olcsóbb és - mi tagadás jobb is volt a szentesinél, főleg mióta a jólszervezett gyár megalakult* A táji különbségek kialakítása és fenntartása az iparosok és fogyasztöközönségük közős munkája volt.A céhrendszer, mely egy-egy mezővárosba tömöritette az iparosokat és a környék piacáról kizárni igyekezett a másvidékieket, egyrészt elszigetelt,másrészt azonban a legényekkel bebarangoltatta a fél országot* Mire egy bognár Szentesen letelepedve munkához látott, ismerte a fél Alföld minden kocsitáj formáját, sőt a legtöbb még Erdély felé is szerzett némi kitekintést. Hogy mégis csak a helyi formákat készíthette, annak az volt a főoka, hogy a táji különbségek virágkorában a paraszt már öntudatból sem fogadott el idegent. Nyikos Lajos kovács mesélte, hogy egyszer egy szentesi vevőjének megtetszett a bütykös félegyházi csatlás, kérte, hogy olyat csináljon.Megcsinálta, hiszen ismerte jól.Csak azért nem készített mindig olyant, mert a többieknek csak a szentesi kellett. - Ma már persze más a helyzet, ma ismét inkább a mesterek őrizgetik a hajdan mindenkire kötelező hagyományt* Mig ezelőtt 20-30 évvel a hetipiacok, vásárok tarkaságából a viseletnél is sokkal jobban ki lehetett válogatni a kocsik alapján, hogy ki a szentesi, csongrádi, szelevényi, mágocsi, félegyházi, mártoni stb. stb., ma már inkább csak arra lehet következtetni, hogy hol készült a kocsija, mert a kereskedelem nagyon összekavarta a kocsik pontos rendjét. Mint az öreg bognárok— kovácsok mondják, a mai erkölcstelen világban már nem is számit az embereknek, hogy hová való kocsit vesznek, könnyű szívvel megtagadják vidéküket. Oda se gondolnak, hogy milyen saroglyával járnak! A minden táji vonástól mentes, pesti, váci, makói kocsigyárak csúnya,egyforma hosszú /7,5 - 8 sukkos/, a kisiparinál lényegesen gyengébb minőségű, de sokkal olcsóbb árui is behatolnak és mindent elmosnak. Gyengén vasaltak, egyenes a saroglyájuk, a lőcsük, ujabban már vasból van a kerékagyuk. De mig egy uj