Takács Lajos szerk.: Néprajzi Közlemények 10. évfolyam, 1-2. szám (Budapest, 1965)

Nagy Czirok László: A lótenyésztés múltja és jelene a Kiskunságon

Futos- és hátaslovak A futos lovaknak a régmúlt időkben nagyobb szerepük volt, mint manapság. A parasztgazdaságokban azért kellettek a futos lovak, hogy szerencsétlenségek, lopások, rablások esetén a futos lovakon idejében segítségért mehessenek, a tolvajokat üldözhessék, utolérhessék. A pásztoroknál is ezért, meg főként azért volt szükség futos lovakra, hogy csattanások, fergetegek idején, vagy bogárzás, elfüstölések idején, ha a jószág széjjel szóródott, azokat a futos lovakon minél hamarabb összeterelhessék, másképpen a jószág gyakran híjával lett meg, vagy a mások vetéseiben, terményeiben, az irtásokban nagy károkat tehettek, annak pedig fizettség lett a vége. Buhin Mihály halasi ökörcsordásnak volt egy igen híres, futó lova, mely ha a Tiszától a Dunáig szaladt, még nem tágult meg rajta a heveder

, Még Rózsa Sándor is eljött érte, hogy egy nagyobb vállalkozására kölcsönkérje, de Buhin nem adta oda neki. A méneseknél azt figyelték a pásztorok, hogy melyik csikó vagy ló vágja ki magát a többi közül. Az ilyenekből lettek a jó futó lovak. Mindig elől jártak a ménesben, sohasem hátul* A parasztok kezén, a kerített akiokban is sokszor körben szaladgáltak a csikók, lovak, ötvenet is kerültek néha, olyan rajcsurt csináltak. Ilyenkor megfigyelték, hogy melyikből lesz jó futó ló, mert az ilyen ott is mindig elől járt. A jó futos lovak kinevelésénél sokat tett a naponkénti jártatás. Amelyik ló jártatás közben félóráig is feszesen tartotta a pányvakötelet, az olyan lóban jó futót sejtettek. Ilyen jártatások alkalmával a másik lovaknak nem győztek eleget durrogtatni, mégis lemaradtak. Némelyik meg szembe is fordult, nem ízlett neki a jártatás. A jó futos lovak kiválasztása és kinevelésénél figyelni, figyelni mindig, mindent. Örökösen figyelni, mindig