Takács Lajos szerk.: Néprajzi Közlemények 10. évfolyam, 1-2. szám (Budapest, 1965)

Nagy Czirok László: A lótenyésztés múltja és jelene a Kiskunságon

Kimutatás a halasi j őszágállományról ÉVSZ. ló szarvas marha együtt ökör birka sertés szamár 1815 1169 1892 1530 20135 210 1828 1409 1350 1670 21242 304 1357 2746 6537 2861 66252 4465 1869 2296 3107 1793 84436 3618 1875 2532 5365 1805 75406 3359 1880 2963 6665 2100 39734 3468 1889 2971 8308 2564 28913 8332 108 1892 2777 5646 1653 18430 7798 69 1904 2832 8088 10033 7323 24 1911 3611 9130 17323 14217 1917 3695 11100 15367 15737 1925 3665 7081 12629 7081 1931 3766 5667 7346 13755 18 1934 3815 5207 4524 6043 75 A keleti marhavész fenyegető volta miatti összeírások rendén én is kocsira ültem s a déli órákban M. I. Eresztő pusztai nagygazdánál ebédre kieresztettünk. Az udvara közelébeni akolban 34 db heverő marhát olvastam meg, észrevétlenül. Ebéd után, amikor szarvasmarhái létszámát kérdeztem tőle, 17 db-ot vallott be. Pedig megmagyaráztam neki, hogy az összeírandó létszám adóalapot nem képez. Pár pohár gyöngyöző bor bevételezése után füllentését nem lobbantottam a szemére, hanem beírtam az igazságot. A világháborúk idején lóállományunk csökkenése, majd újbóli felemelkedése közismert. Különben a jószágféleségek egymáshozi arányából a fenti kimutatásból hozzávetőleges képet nyerhetünk. Képi demokráciánk idején - amikor már a traktoroké a