Takács Lajos szerk.: Néprajzi Közlemények 10. évfolyam, 1-2. szám (Budapest, 1965)

Nagy Czirok László: A lótenyésztés múltja és jelene a Kiskunságon

változásaik miatt sok baj van. A ld értékét külső szépsége, alakja, testtartása, jd mozgása, élénksége, továbbá teherbíró és futdképessége adja. - A gyakorlott lókupecektől sokat tanultak a gazdák. A tudósabb vevő először a ld alakját, termetét nézte meg, aztán a ld szinét vette szemügyre, majd korát, külső és belső hibáit, a ld természetét puhatolta. A kistermetű ld nem volt kapds. Az alakjánál jdl kiszemüvegezték, hogy nem-e tul nagy-fejü, vagy csapott faru, kardlábu, vékonydereku, keskeny szügyü, csukahusu, rogyott lábu,tul rövid derekú, hajlotthátu, vagy vékony nyakú. Testtartása megfelelő-e milyen mozgású? Teherbird képességét prdba nélkül csak felületesen lehetett megállapítani. Putdképességét is inkább csak befogással. Az almás lovak meg a sötétpej lovak általában kapósabbak is,így drágábbak is voltak. Legkevesebbre becsülték a bizonytalan szőrű meg a hamar piszkolódó szőrű lovakat /sárga, málészőrű/. A szineket illetően döntő kérdés, hogy a vevő milyen szinü lovat keres, sokszor csak azért, hogy a másik lovával megegyező szinü legyen. A 10 éven felüli lovak értéke már csökkent, kb. 15 éves koráig 20-30 £-al, a 15-20 éves lóé kb. 50-60 Jt-al, de sok függött attdl, hogy a ld milyen erőben és húsban volt. A 20 éven felüli ló már "öreg ló" volt, s nem sokra becsülték, bár jó anyakancák kerültek még a 25 éves lovak kőzött is, de amelyik lóval sokat szántottak, vagy nem jól gondozták, ilyen korában már tönkrement, s csak kutyának való lett, téli etetésre. A jő fiatal lovakat 3-5 éves korukig vásárolta a honvédség, meg a külföldi lőkereskedők is, katonai célokra, a századforduló idején 300-350 pengő forintért. Jó, fiatal csődőrért, vagy jó csikós anyakancáért u-