Takács Lajos szerk.: Néprajzi Közlemények 10. évfolyam, 1-2. szám (Budapest, 1965)

Szabó Kálmán: A kecskeméti állattenyésztés szókincse és szólásmondásai

él vele, mint tulajdon feleségével, vámon - réven és mindenütt azt vallják, hogy ez annak a férje. "Mindig szóbeli asszony volt, már 9 esztendővel élt együtt egy emberrel, fattyat is vetett, ezt tudja minden alsó, felső szomszéd." 1800. Botra Miskáné mondja: "

De az nékünk haragosunk, azért, h

ogy az ó háza szóbeli és azt mi irigyeljük." 1801. Szombati Zsuzsát igy szidta férje; "

Kijöttél már esmét utánam veszekedni, vén boszorkary! Vén gyehenna gyu1801. "Az én szegény boldogult férjem is elesküdte, hogy bi- zonyos asszonnyal közösködött, azt mondván; A

z Iste

n istene ne legyen? Meg is adta szegény az árát, mert az Isten elméjét elvévén cégérré tette a világ előtt." 1803. "Eltökélt szándékod lévén annak eloltására." /A gyermek elhajtására./ 1804. Férje az asszonyt a kezében lévő vaslapáttal keményen mejjbe döfte, "

ezt mindjárt kitörte a nehéz nyavalya./

' 1804. Szabó Zsuzsa azt beszélte Bene Jánosról; "

Minek jár az olyan szekér után,

, amely ótet fel nem veszi

." 1804. Kis Zsuzsát te teherbe ejtetted! "

Kékem sem hírem, sem tanácsom a dologban!

" 1805. "Lovas Istvánná nagyon rossz nyelvű és izgág

a szerző." 1805. "Ismeri Liki jgnest, hogy az helytelen, fajtalan be szédű asszony, ki mindig jár a férfiak utá

n, mint az oktalan állat." 1805. "ő engemet fenével étetett, ördöggel vitetett, vén trandának és vén semmirevalónak nevezett." 1805. "Mikor Boda Pál férjemhez mentem, akkor is még virá goztam, amit egész házi cseléd megbizonyíthat, mert ha t

erhes lettem volna, akkor < már a virágzás elhagyott volna." /Virágzás a menstruátio magyar neve./ 1806. "Dongó Jánosban is volt egy kis bor, de olyan látsza- tós részegség nem volt rajta." 1806. Csizmadia Rózsa mondja; "

őt férje össze-vissza verte a