Takács Lajos szerk.: Néprajzi Közlemények 10. évfolyam, 1-2. szám (Budapest, 1965)

Szabó Kálmán: A kecskeméti állattenyésztés szókincse és szólásmondásai

él vele, mint tulajdon feleségével, vámon - réven és mindenütt azt vallják, hogy ez annak a férje. "Mindig szóbeli asszony volt, már 9 esztendővel élt együtt egy emberrel, fattyat is vetett, ezt tudja minden alsó, felső szomszéd." 1800. Botra Miskáné mondja: " De az nékünk haragosunk, azért, h ogy az ó háza szóbeli és azt mi irigyeljük." 1801. Szombati Zsuzsát igy szidta férje; " Kijöttél már esmét utánam veszekedni, vén boszorkary! Vén gyehenna gyu­1801. "Az én szegény boldogult férjem is elesküdte, hogy bi- zonyos asszonnyal közösködött, azt mondván; A z Iste n istene ne legyen? Meg is adta szegény az árát, mert az Isten elméjét elvévén cégérré tette a világ előtt." 1803. "Eltökélt szándékod lévén annak eloltására." /A gyer­mek elhajtására./ 1804. Férje az asszonyt a kezében lévő vaslapáttal keményen mejjbe döfte, " ezt mindjárt kitörte a nehéz nyavalya./ ' 1804. Szabó Zsuzsa azt beszélte Bene Jánosról; " Minek jár az olyan szekér után, , amely ótet fel nem veszi ." 1804. Kis Zsuzsát te teherbe ejtetted! " Kékem sem hírem, sem tanácsom a dologban! " 1805. "Lovas Istvánná nagyon rossz nyelvű és izgág a szerző." 1805. "Ismeri Liki jgnest, hogy az helytelen, fajtalan be­ szédű asszony, ki mindig jár a férfiak utá n, mint az oktalan állat." 1805. "ő engemet fenével étetett, ördöggel vitetett, vén trandának és vén semmirevalónak nevezett." 1805. "Mikor Boda Pál férjemhez mentem, akkor is még virá­ goztam, amit egész házi cseléd megbizonyíthat, mert ha t erhes lettem volna, akkor < már a virágzás elhagyott volna." /Virágzás a menstruátio magyar neve./ 1806. "Dongó Jánosban is volt egy kis bor, de olyan látsza- tós részegség nem volt rajta." 1806. Csizmadia Rózsa mondja; " őt férje össze-vissza verte a

Next

/
Oldalképek
Tartalom