Takács Lajos szerk.: Néprajzi Közlemények 10. évfolyam, 1-2. szám (Budapest, 1965)

Szabó Kálmán: A kecskeméti állattenyésztés szókincse és szólásmondásai

táni mondás./ 1807. "Az elveszett csődör jegytelen, billegtelen volt, ezt észrevevén azért sikkasztotta el, hogy azt valamely billegbe veri és eltulajdonítja, az feltehető.

" 1807. "Te loptad el vagy a nálad levő tsavargő betyárral lo pattad el a lovakat?" "

Én sem látója, sem tudója nem vagyok}

" 1807. "Az a jószág a te réveden ment el." /Segitettél ellopni./ 1814. "Zana Pál csikós, ki az alatt a Szín alatt, hogy elve-^ szett lovakat keresni megy gyakran passzusokat kérvén, azzal a már benne megrögzött és szokássá vált tolvaj- lásra visszaél, arra való nézve a pásztorságtól eltil- tatik.

" 1830» "A ló igen bukros, nehogy ez által valami szerencsét lenséget okozzon, eladtam." /Bukros » szilaj./ 3. A juh és a juhász* A sertés és a kanász; "Künn van a juhszélen." /Gyermekét felügyelet, gondozás nélkül hagyja./-Azért mondják, mert a juhjárás a városon kivül volt./ "Isztrongára fogni, megisztrongálni." /Keményen fegyelmezi* a juhok isztrongára szoritása után./ "Kergekáros. Megkergült. Kéreg - forog." /A hóbortos emberre mondják, a kerge birka után, amelynek motoz van a fejében./ 1661. Rácz András fejősjuhászának, Mihálynak a felesége bort hozott Körösről két átalaggal árulta pintjit D/énár/ 12-ért alattomban. "Azzal mentette magát, hogy a kecs keméti juhászok hozatták vele* mindazonáltal ez csak semmi mentség,

" az becsületes törvény ezt találta, hogy az asszony, aki a bort hozta, árulta, az város kapujában kivonattatván verettessék meg, minthogy adózó jobbágy nem volt, a városból is kimenjen ez tilalmas dolognak cselekedetiért* az juhászok pedig, kik