Forrai Ibolya szerk.: Egy pesti polgár Európában - Negyvennyolcas idők 3. (A Néprajzi Múzeum forráskiadványai 6; Budapest, 2000)

GIERGL HENRIK ÜVEGMŰVES ÖNÉLETÍRÁSA, ÚTIJEGYZETEI ÉS NAPLÓI 1845-1865 - Napló. Első könyv (Ford.: dr. Györgyi Gézáné Zámor Magda)

Az 1. számú nyeremény nó'i szivar volt, és hozzá: Egy nó'i szivar, uraim, Mit mi is szeretünk, Akárki nyeri meg, Mindnyájan örülünk. A 2. sz. kis fadobozka volt, amelynek tetejére szép látképet festettek: Ez a szép táj, szép vidék, Mit ábrázol e kis kép, Nos, mennyire szeretnéd? A ház kicsiny, mégis szép, De még nem lehet Tiéd, Most csak a doboz Tiéd. / [Ni/45] A 3. számú: Ez a kutyus piros párnán Szereti a kis gazdáját, Itt fekszik a lábad mellett, Várja, hogy Te simogasd meg. A 4. számú is kiskutya volt: Látod, itt fekszik a hűség jelképe, Gyengéden hozzád simulni szeretne, Ugye, megelégszel vele? Az 5. sz. porcelán gyertyakoppantó, mely zarándokot ábrázol: A zarándok a földön fényt követ, Ez azonban nem a fényt keresi. Külseje ájtatos, de voltaképp Főként a sötétséget kedveli. Jezsuitát rejt hát ez a csuha, Kijár neki ezért a kancsuka! A 6. sz. egy pár cukorból való frankfurti virsli: Cukorvirsli, finom, édes, Ezt kapod, s nem leszel éhes, Fogd meg és harapj bele, Jóízű a csemege. A 7. sz. elegáns kis kosárka: Bár kosarat kapni szégyen, Ezt mégse vegyed rossz néven, Hisz ez egy szép kosárka, Ezért inkább vidd haza.