Forrai Ibolya szerk.: Egy pesti polgár Európában - Negyvennyolcas idők 3. (A Néprajzi Múzeum forráskiadványai 6; Budapest, 2000)

GIERGL HENRIK ÜVEGMŰVES ÖNÉLETÍRÁSA, ÚTIJEGYZETEI ÉS NAPLÓI 1845-1865 - Utazásom leírása és naplóm 1845, 46 és 47/48 három esztendejében (Ford.: Gelley Andor) - Első rész

Szüleimnek nem akartam addig írni, míg Louis meg nem érkezik, — ezért várnom kellett. Már epedve vártam őt, és azt hogy az unalmas Cilly tői végre megszabadulhassak. Érdeklődtem Teretin úrnál, aki egy művészeti, könyv-, zenemű- és papírkereskedés, valamint egy könyvkötészet tulajdonosa volt, — hogy lehet-e nála kölcsön könyvet kapni, de hiába. Cilly nagyon régi városka lehet. Egy házon láttam egy követ, melybe 3 csillag volt faragva 1540-es évszámmal. Csak 2 templom van itt, de ezek sem kívül, sem belül nem különböztek 2 falusi templomtól. Egy harmadik, 2 tornyú templom a várostól negyedórányira egy hegyen áll. — Délutánonként az egyetlen „Cilly'" kávéházba mentem időtöltésből kávét inni és újságot olvasni. Itt gyülekezett mindig az előkelő világ, az itt állomásozó zászlóalj tisztjei, a tisztviselők, [U/12] írnokok, / kancellisták, a járási hivatal és a városháza alkalmazottai stb. és néhány a legtekintélyesebb polgárok közül. — Meg kell még jegyeznem, hogy az itteni kávéfőzőntik 17 éves lánya meglepően hasonlít Stefanie húgomhoz. Ki írhatná le örömömet, amikor hétfőn, december 21-én este 6 órakor Louis szavai hallatszottak szobámig: „Lakik e fogadóban 3 nap óta egy fiatalember?" A szobalány igent mondott, de én nem hagytam, hogy szobám számát kérdezze, hanem azonnal lerohantam a lépcsőn, a karjaiba. „Végre itt vagy, jó Louis! Hozott Isten! Mekkora vágyakozással vártalak, ki se tudom mondani!" „Már régen itt vagy?" „Három teljes napja. - Már azt gondoltam, még néhány napig kell várakoznom." „Nos, már holnap tovább utazunk, de hogy az ördögbe jutottál ide a világ végére? — hiszen innen már csak néhány lépés a határsorompó!" „Nekem az Arany Korona fogadót, mint a legjobbat ajánlották; már régen vagy itt?" „Két órája, hogy a Vörös Ökörnél szálltam meg, de gyere most velem vacsorázni, sok el beszélnivalóm van." — Végtelenül örültem! Mindkét oldalról megindult a kérdezősködés. Louis a Pesten készíttetett saját kocsiján utazott, amely erre a célra nagyon kényelmes. Másnap 8 órakor hoztam el vándorkönyvemet a rendőrségről. Kifizettem a szállóban tartozásomat, és elvittem kofferomat a Vörös Ökörhöz, ahonnét egy óra múlva elindultunk. - Louis-val volt legénye, Gyuri. Kocsisunk naponként 3 is volt, mert minden állomáson lovakat váltottunk. Kutyája is volt Louis-nak, szép fekete szőrű. Tik nevű, ez többnyire a kocsi mellett futott, és madarakat akart elkapni nagy szórakozásunkra. - / [U/13] Mindeddig nagyon hideg és fagyos volt, de tegnap délután olvadni kezdett és egész éjjel esett, úgy mint ma is egész nap, ami az amúgy jó utat hihetetlenül gyorsan tönkretette. - Ma, december 22-én Laibachba akartunk jutni, ami ilyen módon lehetetlen lett. - Délben Franzenben ebédeltünk és Kraxenben éjszakáztunk, mindkét község nagyon szegény. — Krajna tartomány egyébként is nagyon szegény, ahová néz az ember, nyomort lát, és az egész vidék vagy meredek hegység, vagy puszta, ingoványos és mocsaras táj. A vasút még mindig csak Zilliig közlekedik, mert a Laibachon túli szakasz olyan ingoványos, hogy a cölöpkéni levert leghosszabb fatörzsek sem értek le a szilárd talajig. Sok tanyacsoport mellett utaztunk el, 6-8 házból álltak, melyek a lakosság nagy nyomoráról árulkodtak. A legtöbb háznak még kéménye sincs, és a füstnek az ajtón keresztül kell utat találnia. Sok esetben a szoba és konyha egy és ugyanaz helyiség. Kraxenben a legjobb vendégfogadóba tértünk be, amely éppen ilyen ijesztőnek tűnt. - Az egyetlen vendégszobában kenyeret dagasztottak és kolbászt készítettek, - 3-4 kisgyerek futkosott ingben, az asztalokon és padokon ugráltak, a kemencesutban játszadoztak, ahol egyszersmind a fekhelyük is volt, verekedtek és sírtak. Mivel az emberek a mi szobánkat nem fűtötték, ágyainkat forró serpenyővel akarták melegíteni, de ezt Louis nem engedte meg. -