Forrai Ibolya szerk.: Egy pesti polgár Európában - Negyvennyolcas idők 3. (A Néprajzi Múzeum forráskiadványai 6; Budapest, 2000)
MUTATÓK - Névmutató
Alexander Schindelmeisser (1811-1864), 1844-47 között a pesti német színház karmesterének felesége U/264 Schirer, Giergl Henrikék útitársa Velencében N3/56, 61-64 Schlesinger dr., a Giergl család háziorvosa, feltehetőleg Schlesinger Ignác dr. (1810-1849), Bécsben szerzett orvosdoktori oklevelet, 1833-ban Kőszeg város főorvosa, 1835-től Pesten működött; 1848-ban a pesti izraelita hitközség elnöke, tagja volt a küldöttségnek, amely a zsidók érdekeit képviselte az 1848-i nemzetgyűlésen; a szabadságharc idején tábori kórházakban működött É/29 Schlik, Schlick, Franz, gróf (bassanói és fehértemplomi) gróf, (1789—1862) osztrák altábornagy, a szabadságharcban a császári hadsereg egyik vezére É/68 Schmek, Schmeck, üveggyáros Schrems közelében NI/99 Schmidt, Kati kisasszony, radikális és liberális felfogású hölgy, Leibfriedék ismerőse Mannheimben Nl/160 Schmotzer, brassói szász, Giergl Henrik barátja NI/33, 37 Schnepf, bécsi üvegesmester, Giergl Henrik Bécsben rövid ideig nála dolgozott U/2; N4/86-87 Schödler, Schoedler, Friedrich Dr. (1813-1885) a mannheimi felső reáliskola újjászervezője és 1854-1883 között igazgatója, számos természettudományi könyv szerzője Ü/29-33 Schrikl, Schrikel, kormánytanácsos, Giergl Henrik ismerőse Mannheimben N1/273-274 Schuknecht, Schuhknecht, von, tábornokné, Giergl Henrik útitársa a dunai hajóúton N1/189-190 Schulhof, Schulhoff, Julius (1825-1898) osztrák zongoraművész és zeneszerző Nl/123 Schütz, Jean, Leibfried unokaöccse Mannheimben, Giergl Henrik barátja U/195-196, 198, 209-210; Nl/159 Schütz, Wilhelm, Jean Sehütz fivére Mannheimben (megh. 1850.), Giergl Henrik a Napló Első könyvében tévesen George néven említi U/195-196; Nl/159 Schuianlhaler, Ludwig (1802-1848) német szobrász, a müncheni művészeti akadémia tanára U/l 56 Schwendtner, vendéglős Bécsben N3/41 Seidler, Giergl Henrik barátja, a Löffler-féle könyvkereskedésben dolgozott, Mannheimben N1/223, 225, 248, 270, 272-273 Senker kovácsmester Mannheimben, Leibfried háziura, a badeni forradalomban való részvétele miatt börtönbe zárták U/194; NI/161 Simunsich, Simunich, császári tábornok az 184849-es szabadságharcban É/68 Sinsheimi vendéglős forradalmár lelkületű lánya Nl/165-166 Slawata, Slavata, lásd Martiniz Sommazzi, Somazzi, Stanislao, festő, stukkószobrász, Mantovában működött, művei az 1768 és 1781 közötti időszakból ismertek U/29 Somsits, Somssich Pál (1811-1888) államférfi, publicista, a pesti egyetemen filozófiát, a győri jogakadémián jogot tanult; 1843-ban Somogy vármegye országgyűlési követe, a konzervatív, mérsékelt szabadelvű párt egyik vezérszónoka; a magyar királyi helytartótanács tanácsosa; 1848-ban a szabadságharc alatt visszavonult a közélettől. A szabadságharc után a régi magyar alkotmányt védő, bátor hangú publicisztikákat írt. 1860-ban a kaposvári kerület országgyűlési képviselője. A Deák-párt tagja. 1869-1872 között a képviselőház elnöke, 1872-ben belső titkos tanácsos. 1887-től főrendiházi tag. Húga, Somssich Teréz (Riza) először Friebeisz Károly főszolgabírónak, Arad vármegye fő-úti biztosának volt a felesége, majd miután férje 1841-ben elhunyt, Friebeisz Lajos (I^ouis) felesége lett. U/l10-111 Souloiufiie (1782-1867) Faustin I. néven Haiti császára. Felszabadult rabszolga, közlegény, majd tábornok a haiti hadseregben; köztársasági elnökké választották, majd 1849-ben I. Faustin néven császárrá kiálttatta ki magát, 1859-ben lemondott Nl/46 spanyol király, feltehetőleg a naplóíró tévedése: Spanyolországnak a naplóírás idején nem volt királya, ekkor II. Izabella királynő uralkodott (1843-1868); Giergl Henrik feltehetőleg a spanyol királynő férjére, Don Francisco de Assisire gondolhatott F/115 Spek, Speck, őrnagy, Leibfried barátja Mannheimben Nl/158-159, 223 Spekbacher, Speekbacher. Josef (1767-1820) az 1809-i tiroli nemzeti felkelés egyik vezére, részt vett a franciák ellen folytatott háborúkban U/149 Sperlingstein, Jasko lovag, nevéhez egy, a szász Svájcban lévő Jungfernsprung (Szüzek ugrása) sziklára vonatkozó monda fűződik U/295 Spóner, Sponer, Theodor, (1810-?), szepes megyei birtokos. Első felesége Wieland Amália 1849ben hunyt el. Giergl Hedwignek 1850-ben rövid ideig vőlegénye volt, az eljegyzést betegségére hivatkozva bontotta fel. Később másodszor is megnősült, 1861-ben országgyűlési képviselővé választották. NI/6-7, 14-20, 64
