Forrai Ibolya szerk.: Egy pesti polgár Európában - Negyvennyolcas idők 3. (A Néprajzi Múzeum forráskiadványai 6; Budapest, 2000)

GIERGL HENRIK ÜVEGMŰVES ÖNÉLETÍRÁSA, ÚTIJEGYZETEI ÉS NAPLÓI 1845-1865 - Napló. Negyedik könyv (Ford.: dr. Györgyi Gézáné Zámor Magda)

És valóban megérdemeltem volna a legnagyobb szemrehányást, ha mint az üzlet tönkremenésének egyszerű szemlélője, nem próbáltam volna ennek a folyamatnak gátat vetni, amennyire erőm engedi - Atyám vesse bár el javaslatomat és elhatározásomat, ahogy neki tetszik, tartson nyugtalan embernek, nevezzen önző, hálátlan fiúnak, aki ki akarja túrni őt „a szerzeményéből", amint egyszer már mondta is -, lelkiismeretem tiszta, és ezért minden igazságtalan vád lepereg róla. Mert tény, hogy az üzlet már tönkrement, és csak az évente befolyó lakbérek támogatásával lehet fenntartani, - és a helyzet egyre rosszabb lesz, a „szabadjára engedett" üzletmenet, atyám nemtörődömsége és langyossága következtében, aki az üzletet megszokásból kellemes időtöltésnek tekinti, amely azonban, sajnos, nem tudja / magát fenntartani, nem is beszélve a |Nt/i20] háztartás, a család szükségleteiről, nem beszélve arról, ha még lakbért is kellene fizetnie -, amire egyébként sohasem volt szüksége! - És ha a dolgok most már így is állnak, mi lesz ebből később, 10-15 év múlva? Mivel atyámat a sors olyan jó egészséggel áldotta meg, könnyen elélhet még 20 évig. Minden gondolkodó ember számára világos lehet, hogy itt valaminek történnie kell, csak az a kérdés nehéz, hogy miképpen, milyen módon lehet javulást előidézni! Szomorú, hogy az egykor oly jól menő üzlet így lecsúszott, és egyre süllyed. Már 6 éve, hogy az üzletnek évről évre kb. 1000 forinttal kevesebb a bevétele, mint az előző évi, mintha csak a gondviselésre lenne bízva, aminek alapján az állandó csökkenés kb. 9-11 százalékot tesz ki, és a deficit elkerülhetetlen. Mikor egy üzlet semmi hasznot sem hoz, hanem a tőkét fogyasztja, akkor sürgős parancs, hogy ezt fel kell adni. — Túl nagy kényelmesség miatt atyám nagy bizalommal van legényei iránt, és gondatlanságból hagyja őket magán uralkodni, más alkalommal viszont hangulata szerint, és a régihez való ragaszkodás miatt útját állja minden célszerű újításnak, és ezzel / saját érdekét is aláássa. Ilyen visszás gazdálkodás miatt szenved az üzlet |N47121] évek óta. - A napi bevételek igen csekélyek, ennek következtében gyakran pillanatnyi pénzhiány lép fel, emiatt ismét halasztást szenvednek egyes kifizetések, és ily módon atyám a gyárosok felé is elveszíti különben jó hírét, és pontatlan fizetővé válik. — Abban a mértékben, ahogy a konkurencia gyarapodik, úgy romlik az üzlete, és a fiatal, energikus kereskedők nem fogják engedni, hogy újból feltörjön. Már az üzlet kopottas, szegényes külseje is hibás abban, hogy az üzlet belsejében rosszul rendezett, selejtes vagy régi áruval van tele. Mily sok vevő távozik azért, mert semmit sem talál! Teljes, alapos felújításra és átalakításra lenne szükség! - És mindezek ellenére atyám abban a hitben él, hogy ő tökéletesen megfelel feladatának, az új idők követelményeinek, süket fülekkel fogad minden tanácsot. Mennyire sajnálnom kell őt, hogy ilyen tévedésben él! Amíg Ferri még itthon volt, gyakran próbáltam odahatni, hogy ő atyánk üzletének fenntartása végett maradjon itt, hogy pénzügyi tekintetben is jobb helyzetbe kerüljön, és nagyobb jogokat is kapjon. Jó lett volna, ha ez megvalósul! De jóakarata fennakadt Atyánk makacsságán, s elment a kedve tőle. Előre láttam, hogy ez fog bekövetkezni, és ez számomra kínos érzés volt. - / Meggyőződésem szerint Atyánk már nem képes az üzlet vezetésére, most, amikor új, kifize- |N t/122] tődőbb módon kellene továbbvinni, úgy, ahogy kell. Minden embernek megvan a maga ideje! Természetes, hogy idősebb urak kényelmesebbé, nyugodtabbá, egykedvűbbé válnak, és a gondokat, amelyek az idős kort nyomják, fiatal erőkre ruházzák át, akik ezt könnyedén viselik. Az ember azt hinné, hogy az ajánlat Atyámnak kívánatos lenne. Az üzletnek el kell tartania az egész családot, és dús bevételi forrást kell képeznie, itt pedig anyagi támogatásban részesül, hogy össze ne omoljon! Ez különleges, rendellenes helyzet! — Vajon kifizetődő-e egy üzletet továbbvezetni, amely ahelyett, hogy hasznot hozna, kárt és behozhatatlan kiadásokat okoz? Nem és tízszer is nem! az üzlet nem játék, nem időtöltés, amely csupán szórakozásul szolgál Atyámnak, bármi áron, mert ez nagyon drága ár lenne! - Mily sok