Forrai Ibolya szerk.: Egy pesti polgár Európában - Negyvennyolcas idők 3. (A Néprajzi Múzeum forráskiadványai 6; Budapest, 2000)
GIERGL HENRIK ÜVEGMŰVES ÖNÉLETÍRÁSA, ÚTIJEGYZETEI ÉS NAPLÓI 1845-1865 - Napló. Első könyv (Ford.: dr. Györgyi Gézáné Zámor Magda)
Ma még sok látogatást teszek Marie-val, mert a család, a rokonság nagyon nagy. Mindenütt sógorként, unokatestvérként, kedves öcsémként, stb. fogadnak és gratulálnak. Seidler csodálkozni fog, ha átadom neki az eljegyzési értesítést, még sejtelme sincs róla. Tegnap óta én Marie-nak és ő nekem az édes Te szócskát mondjuk! Marie-i kértem, hogy adja ide emlékkönyvét, hogy megemlékezésül néhány sort írjak, és ezt a, habár gyatra verset költöttem: Szívem városa! hol mindent megtaláltam! Heidelberg, elhagylak, nehéz a szívem! Messze magyar hazámba hív a munka, de nem feledhetlek téged sohasem. — Egy vigasztal, hogy visszatérhetek majd, Sohasem mertem volna ezt remélni. Nem is hittem, hogy ilyen boldog szívvel Fogok majd innen egyszer hazatérni! Oh, Marie, az időnek szárnyat adnék, A vágy ezt örökkévalónak érzi! Tűrni fogok, s szeretve gondolok Rád, Míg a tavasz szívünket egyesíti. / (Ni/271] j\ OSi mondtam Marie-nak, költeményben mindenkor meg van engedve a Te szócska használata, de megengedné, hogy az aláírásban is alkalmazzam? mire azt válaszolta, hogy őis szeretné, és már korábban akarta kérdezni, hogy nálunk nincs-e olyan szokás, hogy a jegyesek tegeződnek. - Tehát így írtam alá: — „Emlékül a Téged szívből szerető Heinrichedtől." — Tegnap búcsút vettem Grohe úrtól és fiaitól, Kasimirtól, Heinrichtől és Fritztől, miután Heidelbergbe már aligha jövök vissza. Ma bálba megyünk, holnap kialszom magam, és délután Marie közelében akarok maradni, aki több napig Mannheimben marad. — Péntek, 1852. november 12. Az eljegyzési értesítéseket, amelyeket tegnap Champel M (a skót) magával hozott a bálba (mert ezeket Heidelbergben rendeltük meg), most magamhoz vettem, hogy ma a borítékolás munkáját elvégezzem, mert reggel korábban kelek fel, és úgysem mehetek 11 óra előtt Jágerschmidtnéhez. Nekarbischofsheimbe is küldtem néhányat. Tegnap meg voltam híva a nagyszülőkhöz ebédre. Anyósom, Marie és nővérei voltak a vendégségben, Kasimir urat is vártuk Gernsbachból, aki pontosan 12 óra után meg is érkezett. - / fNi/2721 Ismét pezsgőztünk és 3 óráig elüldögéltünk az asztal mellett, akkor azután asztalt kellett bontani, mert másként a hölgyek nem készülnek el a toalettel. - Én is elmentem Kasimirral a borbélyhoz, és azzal az ígérettel váltunk el, hogy 1/4 7-kor találkozunk a Paradeplatzon, mert ő vezetett be a bálba. A bál nagyon tetszett. A helyiség kisebb volt, de sokkal elegánsabb, mint Heidelbergben, és sok elegáns toalettet láttam. Marie úgy mutatott be barátnőinek, mint a vőlegényét, és mindenkitől sok jó kívánságot kaptunk. Marie csak intett nekem szép sötét szemével, ha be akart mutatni valakinek, és mivel itt sokkal több ismerőse volt, mint Heidelbergben, meg sem bírtam 64 Valószínűleg elírás Campbell helyett.