Forrai Ibolya szerk.: Egy pesti polgár Európában - Negyvennyolcas idők 3. (A Néprajzi Múzeum forráskiadványai 6; Budapest, 2000)

GIERGL HENRIK ÜVEGMŰVES ÖNÉLETÍRÁSA, ÚTIJEGYZETEI ÉS NAPLÓI 1845-1865 - Utazásom leírása és naplóm 1845, 46 és 47/48 három esztendejében (Ford.: Gelley Andor) - Második rész

A kis megerősített hegyi városka, Wyscherad részben hegyen fekszik, melyre kőlépcső vezet föl, onnan is nagyszerű kilátást lehet élvezni. - A monda szerint ott fent volt egykoron Libussa székhelye, és szemközt volt a Magdeburg,^ ahol a szép Wlasta 56 uralkodott saját amazonbiro­dalmában. — Prága legszebb utcái és terei a következőit: az óvárosi nagy körút. A Rossmarkt 07 Németor­szág legszebb tereinek egyike. A Graben, az előkelő világ sétaútja. A Viehmarkt. A Jesuiten­strasse és Königsstrasse, az új Fasor utca, a Franzensquai, a Moldva jobb partján stb. ­A prágai szórakozóhelyekhez tartoznak: a már említett Sophien szigeten kívül a Hetzinsel, a Pfaueninsel, a Schützeninsel, az újvárosi védfalakon a sétány, a népkert a Hradschinon, s í. t. ­A Fővámhivatal közelében vannak a bécsi vasút pályaudvarai, és a ma még építés alatti drezdai vasút pályaudvara is. Az előbbi vonal a híres Ziskahegy oldalában vezet, az utóbbi egy nagyszerű viadukton és két hídon a Karolinenthalon át, és a Moldva és a Hetzinsel felett halad. - Mihelyt a prága—drezdai vasútvonal elkészül, igazán érdemes lesz ezt az utat megtenni a mennyeien szép vidék kedvéért, melyben az egész úton gyönyörködni lehet - úgy gondolom, hogy minden természetszerető ember ezen a vonalon fog a leggyakrabban utazni. Láttam, hogy már minden helységben és állomáson lázasan folynak a munkálatok, egyik alagút követi a másikat, egyik kanyar a másikat. A vasút az Elba bal partján épül. ­[Li/306] A Zsidóvárosban sok árusítóhelyet lerombolva láttam, / ezen nagyon elcsodálkoztam; kér­dezősködésemre megtudtam, hogy ideérkezésem előtt néhány nappal itt jelentős zavargások és összecsapások zajlottak; a Zsidóvárosban, mely csupa keskeny és kanyargós utcából áll, az ablakokból lőttek és köveket dobáltak, ez az elégedetlenkedők felizgatott kedélyeit még job­ban felbőszítette. - Az egész prágai nép amúgy is nagyon feszült volt, minden utcasarkon egy csomó plakátot olvastam, és féltek a forradalom kitörésétől. Az egész napi - reggel 5 óra óta tartó - járkálással alaposan kifárasztottam magamat, hogy Prágát töviről hegyire minden oldalról jól megnézhessem, többször a kapukon ki is jutottam a városból. Vándorkönyvemet Bécsre vizíroztattam, és még aznap (szerdán, május 3-án) este 6 órakor elutaztam Bécsbe. Mivel egész éjjel utaztunk, nem láthattam semmit sem a vidékből. ­Az utazás hasonlított a Leitmeritzből Prágába megtett úthoz; néhány úrral jól elcsevegtem, akik között egy különösen nagy tréfamester is volt, — így mindenki találhatott valamit, amin jól mulathatott. De aludni nem is tudtam volna, mert minél jobban közeledtem szülővárosomhoz, annál türelmetlenebb lettem; — túl sokat voltam gondolataimmal elfoglalva, melyek ide-oda kalandoztak; és már lelki szemeimmel láttam minden pesti hozzátartozómat a kikötőben állni, énrám várakozva, kendőikkel integetve; - vagy azt gondoltam, hogy együtt ülnek otthon, jöttö­met nem is sejtve, és amint kopognék az ajtón, hallanám, hogy egyik húgom erre azt kiáltja: „Tessék!", majd én elmondhatatlan örömmel berontanék az ajtón! — Az ilyen gondolatok egé­szen elérzékenyítettek, szememből kicsordultak az örömkönnyek, melyek végtelenül boldog­gá tettek. ­Napkeltekor felismertem Ollmützöt, melyhez közeledtünk, hamarosan meg is érkeztünk az [U/307] állomásra, amely negyed órányira van / a várostól. Ollmütz, melynek 11 000 lakosa van, a Mo­narchia legerősebb várainak egyike, Morvaország egykori fővárosa. Érseki és káptalani szék­hely is egyben. - Délben érkeztünk Bécsbe. Ollmütz és Bécs között a vidék sík és egyhangú. ­Leányvár. 56 Libussa és Wlasta a cseh mondákban szereplő királynők. 57 Lóvásártér.

Next

/
Oldalképek
Tartalom