Forrai Ibolya szerk.: Egy pesti polgár Európában - Negyvennyolcas idők 3. (A Néprajzi Múzeum forráskiadványai 6; Budapest, 2000)
GIERGL HENRIK ÜVEGMŰVES ÖNÉLETÍRÁSA, ÚTIJEGYZETEI ÉS NAPLÓI 1845-1865 - Utazásom leírása és naplóm 1845, 46 és 47/48 három esztendejében (Ford.: Gelley Andor) - Második rész
szik. Ez nyolcszögletű épület, mely 8 oszlopon áll, fent teraszt képez, amelyre széles lépcső vezet fel. A teraszon kőből faragott ülések vannak. Azután jobbról láttuk Ober LahnsteinX, és kicsit később Capellen faluba értünk, itt éjszakáztunk. Természetesen még kissé korán volt, de Coblenz még túl messze volt, és ami ennél még fontosabb, Stolzenfels várát is meg akartuk nézni, amely a falu fölé emelkedő sziklacsúcson épült. — Ez már romokban volt, de a porosz király nemrégen újjáépíttette, és műkincsekkel pompásan berendeztette. Rheinstein kastélya, amely nekem végtelenül tetszett, messze elmarad Stolzenfels mögött - ezt a pompát le sem tudom írni. - A királyi udvar gyakran tartózkodik itt, ezért a kastély kapujánál kapuőrség és katonai őrszoba is van. Termeiben csodálatosan szép festmények és római eredetű műkincsek láthatók; üvegfestmények díszítik az ablakokat, a parkettázott padlók olyan gyönyörűek, hogy kivétel nélkül mindenkinek, még az asszonyoknak is nagy filccipőket kell felvennie, amelyek nagy számban taláhatók az előszobában, s azokban úgy csúszkálnia, mintha a jégen járna, nehogy kárt tegyen valamiben. A kastély beosztása és homlokzata nekem rendkívül tetszett. Szép park veszi körül, már a falutól kezdve és onnét kocsiút vezet át rajta. A kertben egy hatalmas, / lánccal megerősített szikla áll. |U/235| Stolzenfelssei szemben ömlik a Lahn a Rajnába és a torkolathoz közel fekszik Nieder Lahnstein falucska. A Lahn bal partján emelkedik egy hegyen Lahnek romja. Kedden kb. 8 órakor értünk három és fél órai út után Coblenzbe. Coblenz erődítmény, 13 000 lakossal (a helyőrséget nem számítva) 1100 házban, ahol a Rajnába torkollik a Mosel, ezen szép kőhíd vezet át. A Rajna két partját hajóhíd köti össze. — Szép épületei: Az egykori Jezsuita Kollégium, most Gimnázium, a rajnai tartomány parancsnok generálisának palotája, a k[irályi] Kastély, a Színház, a Kaszinó. Több laktanya és fogadó. Itt is van néhány szép tér és templom, ezek közt a legnagyobb a 4 tornyú Szt. Castor-templom. Ebben a templomban, mely akkor apátság volt, találkoztak Nagy Károly unokái a 843. évben, hogy a hatalmas birodalmat Franciaországra, Itáliára és Németországra osszák fel. A kikötő mozgalmas, de elképzelhetetlenül piszkos és szennyes. — Egyáltalán Coblenzben mindenütt szűk és sötét utcák, régi házak vannak, mindenütt sár és szemét; szebbnek képzeltem ezt a várost. Koblenzben gázvilágítás is van. Szemközt, a jobb parton áll Ehrenbreitenstein erős vára, amely impozáns látvány. 365 lábnyira emelkedik a Rajna fölé és olyan nagy, hogy 14 000 katona fér el benne. Raktárai oly nagyok, hogy 8000 embernek 10 évre való élelmet tárolhatnak. - / Kiszámítottuk, hogy olcsóbb, ha gőzhajóval utaznunk Bonnba, mint ha ezt az utat gyalog [U/236] tesszük meg, ezért délután 1 óra körül gőzhajóra szálltunk. - A következő helységek mellett hajóztunk el: Balról Kesselheim, mellette Schönbornlust várának romjai, Weissenthurm, egy kis falu. A parton egy kis dombon egy obeliszk áll, annak a Hoche generálisnak emlékéül, aki itt hidat veretett a Rajnában lévő szigeten át, és a francia hadsereggel átkelt a Rajnán. — 17 évszázaddal korában Julius Caesar is ugyanezen a helyen kelt át a Rajnán. — A jobb parton van Neuwied városka, 6000 lakossal, olyan rendezetten épült, mint Mannheim. Itt 5 keresztény templom van és egy zsinagóga. Legszebb épülete a hercegi palota. Balról hamarosan látszott Andernach, sötét és komor falaival és tornyaival. Ez nagyon régi város, a rómaiak alapították, akkor Antenacum volt a neve. Utcái sivárak és rendezetlenek, a házak sötétek, és szinte azt lehetne mondani, hogy düledezőek - amilyen régiek, olyan rosszak. Lakosainak száma 3000-re csökkent. -