Forrai Ibolya szerk.: Egy pesti polgár Európában - Negyvennyolcas idők 3. (A Néprajzi Múzeum forráskiadványai 6; Budapest, 2000)
GIERGL HENRIK ÜVEGMŰVES ÖNÉLETÍRÁSA, ÚTIJEGYZETEI ÉS NAPLÓI 1845-1865 - Utazásom leírása és naplóm 1845, 46 és 47/48 három esztendejében (Ford.: Gelley Andor) - Első rész
érzésem volt, mintha egy nagy, és igen tágas lóistállóba pillantottam volna be. - Egy ilyen kamrácskába ültünk be, és 3 Mezzin di Cypróx 19 rendeltünk, amelynek majdnem olyan zamata van, mint a Tokajinak. Nem lepecsételt palackokban adják, hanem kis cserép kancsókban - és mivel olyan olcsó volt, azt feltételeztem, hogy csempészáru volt; sok matróz is volt a helyiségben. - Egy olasztól vettünk narancsot, fügét és pereceket, ez volt a vacsoránk. 2 1/2 napot töltöttünk Velencében, és vasárnap, április 11-én hagytuk el ezt a csodálatos várost. — Egy omnibuszhajóra szálltunk, és a városon át a pályaudvarra mentünk. - Fél 7-kor Mestrébe utaztunk; ott kiszálltunk és megtudakoltuk az utat Trientbe. Azt javasolták nekünk, hogy Castelfrancón és Bassanón át menjünk. A reggel szépnek mutatkozott, de később beborult. Délután 5 óra körül értünk Castelfrancóba, itt éjszakáztunk. A voltaképpeni várost fal veszi körül, amely valószínűleg még a római korból származik. — Ezen a napon nem az országúton, hanem dűloutakon mentünk faluról IU/131] falura. / - Útközben különös és érdekes megfigyelésem volt. Azt hittem ugyanis, hogy Castelfranco, amelynek tornyait már messziről láttuk, szorosan a hegyek lábánál van; - és mégis csak másnap 2 órakor értünk el a hegyekhez. Azt gondolom, hogy ennek az az oka, hogy párás időben a hegyek még egyszer olyan közelinek tűnnek, mint valójában; — mert a levegő tele van vízgőzzel, és a páracseppek szinte nagyítóüvegként hatnak. Hétfőn, április 12-én folytattuk gyalogutunkat Bassano felé. - 12 óra körül érkeztünk, de csak néhány percet töltöttünk egy vendéglőben, és máris továbbmentünk, ezért nem sokat láttam belőle. Bassano magaslaton épült, ennek északi oldala hirtelen lezuhanó meredek sziklafal; — ezért a város erről az oldalról erődítménynek látszik, mert fallal van körülvéve, amely itt a domb legkülső szélén áll. - A vidék nagyon termékenynek látszik, minden gazdagon virított. — Alig hagytuk el Bassanól 2 miglidnyua, már a hegyek között voltunk, amelyek sokáig el sem hagytak. - Később egy német fuvarossal találkoztunk, aki kérésünkre megengedte, hogy hátizsákunkat a kocsira feldobhassuk, és mi kényelmesen gyalogoltunk mellette. - Ebben az igen változatos völgyben a Brenta folyt mellettünk; de itt egyáltalán nem olyan simán folyik, mint .Paduaban, hanem gyakran zúgva meg kell küzdenie a medréből kimeredő sziklatömbökkel. — Az egyik faluban, ahol a fuvaros céljához érkezett, egy könnyű kocsira (nálunk szekérnek nevezik) találtunk, ez kettőnket egy húszasért 10 miglia távolságra elvitt, s mivel már fáradtak [U/132] voltunk, szívesen elfogadtuk ajánlatát. — Később egy nagy hídhoz / értünk, amely a nagyon kiszélesedett, de sekély folyón át vezetett. A híd előtt körülbelül 1000 lépésnyire a kocsis arra kért. hogy szálljunk le, mert ha utast visz, akkor miattunk a hídon túl sokat kellene fizetnie; — így tettünk, és gyalog mentünk át a hídon, ahol útleveleinket be kellett mutatnunk. - Egy szikla mögött vártunk a kocsira, amely hamarosan utolért, és újból fölvett. Most egy szűk, de természeti szépségekben gazdag völgyben haladtunk, mindkét oldalon magas sziklafalak zártak körül, ezek között csupán az út, és a zúgó folyó haladt. A jobb oldalon számottevő magasságban a sziklafalban nagy barlangot láttam, amely erődítményként, vagy védelmi pontként szolgálhatott - mert elöl a szélen egy fal is volt, lőrésekkel — feltehetőleg a szoros védelmét szolgálhatja. l<} 3 kancsó ciprusit (ciprusi bort) (olasz).
