Forrai Ibolya szerk.: Egy pesti polgár Európában - Negyvennyolcas idők 3. (A Néprajzi Múzeum forráskiadványai 6; Budapest, 2000)
GIERGL HENRIK ÜVEGMŰVES ÖNÉLETÍRÁSA, ÚTIJEGYZETEI ÉS NAPLÓI 1845-1865 - Utazásom leírása és naplóm 1845, 46 és 47/48 három esztendejében (Ford.: Gelley Andor) - Első rész
Időközben visszaérkezett Carl vándorkönyve is, és még több kísérletet tettünk, hogy célunkat elérjük; beszéltünk több tisztviselővel, akik nagyon jóindulatúak voltak Lederhass úr irányában — mégsem sikerült semmi, minden lépés hasztalan volt, ami nagyon elszomorított. Szerdán, március 31-én megjött Louis; ez lett az elhatározás napja! - A következőt határoztuk: Louis megígérte, hogy ismét elküldi Pestre Carl vándorkönyvét keresztlevelével együtt, és megírja azt is, hogy apja keresztlevele melyik budai plébánián szerezhető be, és mindezt sógorának, Soimsií.snak. Neki levélben világosan elmagyarázza a dolgot, és mivel ő nagyon készséges ember, bizonyára el fogja intézni az ügyet. — Mivel azonban eközben, míg a vándorkönyv ismét visszaérkezik, bizonyára 2-3 hét is eltelik, én pedig már tovább nem várhatok, mert emiatt túl sokat mulasztanék teendőimből - és mindketten, Carl és én legszívesebben már hegyen-völgyön túl lennénk, hogy ezt a szép időt kihasználjuk, - már Húsvéthétfőn induljunk Velencébe. — A jó Louis addig katonai menetlevelet szerzett Cárinak, amelyet az Este ezred állított ki Mantuában, ezzel addig utazhat, míg vándorkönyve meg nem érkezik. Mivel azonban ezzel a belföldre szóló engedéllyel külföldre nem mehet, így egyhangúan úgy döntöttünk, hogy Velencéből Tyrolha megyünk, oda utánunk küldik Carl vándorkönyvét. - Miután 2 évig Németországban jól körülnézünk, Franciaországon és Itálián át térünk haza. Tehát a tervezett utat tesszük meg, amelyet elgondoltunk, - csak fordított sorrendben. — Louis még aznap el is utazott Veronából. Ki volt nálam boldogabb? Bizonyára senki sem. - Mázsányi súly esett le / szívemről. Remél- |U/l !2| ve, hogy még ebben az évben meglátogathatom Lotter nagybátyámat, írtam neki magamról. Cáriról, elhatározásunkról és útitervünkről. — Itt még egyet-mást el akarok beszélni a böjti időről és a nagyhétről. - Nálunk Magyarországon, mint ismeretes, a böjti időben a főoltár oltárképe elé fekete leplet vonnak, amelyen a keresztre feszített Krisztust ábrázoló festmény van; - mivel azonban itt, Itáliában, a legtöbb templomban nincs kép az oltár mögött, óriási fekete függönyt feszítenek ki faltól falig a szószék felett, amely a böjti prédikációk hallgatói fölött sátrat alkot, és mindent misztikus homályba burkol. Az olaszok végtelenül bigottak, sok szertartásuk van, és mindent képileg ábrázolnak. Virágvasárnap, március 21-én itt nagy körmenetet tartanak, ezt nálunk nem ismerik. Ehhez a templom előtti zöld téren állították fel az oltárt. Ezen a körmeneten, amelyet délután taitottak, körülhordták valamennyi, Krisztus kínszenvedéséhez tartozó eszköz másolatát, így egy nagy keresztet, egy létrát, rúdra erősített szivacsot, szögeket, fogót, kalapácsot, egy zacskót 30 ezüstpénzzel, egy kakast, töviskoronát stb. — Itáliában nagyon sok házat látni, amelynek vagy az utcai homlokzatán, vagy az épület belsejében egy Madonna-kép, — vagy más szent képe van a falra festve, s ez előtt legtöbbször lámpa ég. Sok ilyen Madonna-képet üvegezett szekrénybe helyeznek, és virágtartókkal is telerakják. - Egyes házak egészen tele vannak freskókkal, amelyek az 0- vagy Újtestamentumból vett jeleneteket ábrázolnak - ezek közül némelyik kifejezetten szép. így az egyik házon gyönyörű freskót láttam, két ablak között, Leonardo da Vinci utolsó Vacsoráját (de nem az eredetit). / Virágvasárnapon itt barka helyett olajfaágakat szentelnek. - fU/113] Nagypéntek itt nem volt ünnepnap - helyette az olaszok 3 húsvéti ünnepnapot tartanak, vasárnapot, hétfőt, keddet. - Az egész nagyhéten át szigorú böjtöt tartanak; az olaszok olajjal főznek, vaj és zsír helyett - de mióta Mantuában az olajjal főzött levest megkóstoltam, undorodom tőle. Zöldcsütörtökön és nagypénteken az itteni Dómban nagy ceremónia volt; a papok 3-tól este 8-ig vonós hangszerek kíséretével énekeltek - mikor besötétedett, minden csillárt meggyúj-