Forrai Ibolya szerk.: "Mi volt Magyar Ország, mi volt szabadsága..." - Negyvennyolcas idők 2. (A Néprajzi Múzeum forráskiadványai 5; Budapest, 1999)

JEGYZETEK, MUTATÓK - Időrendi áttekintések

1859 Magentai és solferinói ütközetek híre 1859. augusztus 8. Villafrancai béke híre 1859. szeptember 1. Protestáns pátens 1859-1890 Nevelősködik és írásból él, rövid ideig gazdálkodik is. Pápán halt meg 1823. április 30. 1829(?)-1836 1836-1845 1845. ősz 1845. december 7. 1846- 1847 1847. augusztus 1847- 1848 1848. tavasz 1848. szeptember 9. 1848. szeptember 1848. december 1849. január 3. 1848. január 20-24. 1849. február 1849. február 28. 1849. március 19-én 1849. április 6. BALOGH GÁBOR (1823-1908) Életrajzi adatok Születik Köveskálban, Zala megyében Elemi iskoláit végzi szülővárosában A Pápai Collegium diákja, tagja az „önképző társulatnak" és a „Cántusnak" Befejezi jogi tanulmányait, és patvarista lesz Csabrendeken Barcza Sándor vármegyei főügyésznél Meghal édesapja, Balogh István Jurátus, az időszak végét Pesten tölti, majd ott ügyvédi vizsgát tesz Pozsonyban az országgyűlésen Csúzy Pál megyei követ mellett segédkezik, látogatja az üléseket Deák Ferenc országgyűlési követ mellett segédkezik. Jelentkezik nemzetőrnek Tapolcán, hadnagy A Muraközben és a Dráva mentén a nemzetőrcsapattal Pákozdi csata Csapatával Kálóz és Enying környékén üldözik a horvát sereg maradványait Jelentkezik a Zala megyei 56. honvéd zászlóaljnál közemberként, rövidesen őrmester. Gyakorlatozás. A Dráva mellékről Pest irányába vonulnak Tapolcáról meglátogatja édesanyját. Veszprém (hallják a móri csata zaját), Várpalota, Berhida, Kiskovácsi, Lepsény, Dunapentele útvonalon vonulnak vissza és átkelnek a befagyott Dunán Ceglédnél csatlakoznak Perczel seregéhez, majd átkelnek a Tiszán, Törökszentmiklós, Kisújszállás, Karcag Karcagon gyógyítják elfagyott lábát, ezért nem tud részt venni zászlóalja első csatájában Szolnoknál Több hetet Törökszentmiklóson töltenek, majd Tiszafürednél őrzik a Tisza hídját Részt vesz a kápolnai ütközetben. Egerfarmosnál egyesülnek Görgey seregével, visszaverik az ellenséges támadást. Tiszafüreden sáncőrizetre rendelik őket Cibakházán utoljára látja Kossuth Lajost a Tiszán való átkelésnél. Mezőtúron át visszatérnek Tiszafüredre, innen vonulnak a tavaszi hadjárathoz Részt vesz az isaszegi csatában Pest felé vezénylik őket, hogy lekössék az ott állomásozó ellenséget