Forrai Ibolya szerk.: "Mi volt Magyar Ország, mi volt szabadsága..." - Negyvennyolcas idők 2. (A Néprajzi Múzeum forráskiadványai 5; Budapest, 1999)

BEVEZETÉS (Forrai Ibolya) - "A' szép szabadság..."

így tehát az 1848 év előtti évekbe, a Francia háború lecsillapodása után Csend, Rend és béke uralkodott, szükséges volt tehát az 1848-iki zűrzavaros idő ... jött az 1848-iki szabadság" (Dorogi Márton, 1958, 321-322. p.). A zavaros időre utal Kovács György feljegyzése Mezőberényben: „1848 évben egy nagy eset történt. Először a mikor az Szabadság ki volt Március 15-dikén Hirdetve, nem sok idő múlván néhány ember Szabadságot félre értette..." (Bertalan Emma, 1947, 133-134. p.). Trámpoly János Szentmártonkáta falukönyvébe, a nemzetőrnévsorok közé iktatja az esztendőről szóló összefoglalását. Trámpoly János tájékozott falusi elöljáró, leírja a szóbeszéd híreit, kommentálja is az eseményeket: „1848-dik Évben a tél korán be toppant és néhány közbe jött essős napokat ki véve, térdig érő hóval nagy hideggel, szinte tavaszig tartott. Egesség emberekre és barmokra nézve átallyábann jó volt, kivévén még is a juhoknak láb Fájásokat, mellybenn számosan el hullottak. A millyen nagy mértéke volt a télnek, éppen olly bámulásra méltó volt annak hirtelen lett el múlása. Mellynek következtébenn sok helyekenn a vizek meg áradása károkat okozott. Különös meg jegyzést érdemel ezenn Évbenn az, hogy ámbár az őszi esőzések miatt, és a gabonának szűk volta esetébenn, sok földek bevetlen maradtak, még is az élet ára nem fellyebb, hanem naponként alább szállott, ugy hogy mint más évekbenn, aratás felé már jó fel ugrott az élet ára, most minduntalan alább. Eg)' hogy a tiszta búzának 9, rozsnak 4-5, az árpának 4, a kukoritzának 3 for. 30 kr. pesti méreit meg lehetett vásárolni. A mi több mint hogy ezenn Évbenn 14-ik Mártzius havában állott elé az emberi nemzetre nézve a szabad polgársággá lett Alakulás, mellyet sok viszálkodások, külső és belső háborúk követtek, még is a gabonának nem fellyebb hanem lejebb szállott az ára. Már Julius havábann a Rátzok, Serviánusok és Horvátok (Némelly felingerlések után péld. okáért Metternich minister és ehez hasonlók) annyira megháborították a haza békességét, hogy véres háborúba kellett keveredni, melly vad rátzoknak háborgása egyenesenn oda mutatkozott tzélozni, hogy a Magyarokat meg gyilkolván magyarhazájukból ki irtsák és azt ök foglalják el magok lakhelyül. Nevezetesen Némelly rablók ha a magyart meg foghatták, vagy agyon ütötték tüstint, vagy a fejit el vették és gyilkoló fegyvereikre szúrván hurcolták ide oda. Mások fűrészekkel végezték ki a világból, némellyeket nyúzassál némellyeket dróttal veréssel meztelen levetkeztetve végeztek ki az életből. Ezt pedig annyival borzasztóbbnak tekintjük mint hogy az orosz mint erős és hatalmas nemzet is a rablók és gyilkoló vad Rátzságnak (mint értesítve vagyunk) segítségére sereget és ágyukat küldött. Mit van mit tenni. A Magyar haza hiv Kormánya s működő magyar Minisztériuma Kegyes rendelése ultyán a haza védelmére Nemzet örökét minden Városból és Helységből ki állítani köteleztetvén Szent Márton Kátánn is a polgárok Nemzet öröknek öszve írattak és Sors húzás által a Helység háznál Te[kintejtes Batta Endre Szolga Biró Ur Kormányzása alatt 31-dik Julius havábann 30czann Kis Körös alá haza védelme okáért olly formán rendeltettek el, hogy 7-dik Augusztusra a helyszínén a túlsó laponn fel jegyzett Nemzet örök meg jelenni köteleztetnek, puskákat ki egyenesített kaszákat vas villákat vivén magokkal." (EA 5707, 74-75. p.) A föld népét tehát elsősorban a jobbágyi állapotból való felszabadítás ténye állítja 1848 eszméi mellé. Az sem mellékes körülmény számukra, hogy minden királyi jóváhagyással történt, ők kapták a szabadságot, a jó királytól vagy Kossuthtól, de készek életüket áldozni érte. A nemzet fogalma nem jelenik meg a feljegyzéseikben, csak az ország megnevezés. Nem beszélnek szabadságharcról sem, csak szabadságról, az érte és az országért vívott háborúról, csatákról. Sokukban csak évtizedek múlva tudatosul az események lényege, csak lassan szoknak a gondolathoz, hogy ők is állampolgárok, a nemzet részei. Az évszázados szolgaság