Forrai Ibolya szerk.: "Naplójegyzetei Krasznay Péter kemecsei lakosnak..." - Negyvennyolcas idők (A Néprajzi Múzeum forráskiadványai 4; Budapest, 1998)

„NAPLÓJEGYZETEI KRASZNAY PÉTER KEMECSEI LAKOSNAK..." Visszaemlékezések, 1830-1861 - Faluzások

látszik hiába. Egyébként elégje helyzetben van, férje szereti őt, dédelgeti, mintha gyermeke lenne, hiszen körülbelül lehetne is, mert ő 22 éves, férje pedig tul van a 40-en. Kért, hogy velem oly bizalmasan van, mintha testvérje vélnék, hát egészen szabadon elmondhatok neki mindent, tanátsoljam őt, hogy mily uton lehetne ezen bajon segíteni. Ha tudok valamit, mond­jam el őszintén, szabadon, mintha csak egy férj fi pajtásommal beszélnék, gondolhatom, hogy ez a beszélgetésünk titok marad. Én elmondtam neki, hogy egy öreg praktikus Doktortól ha­lottam, hogy oly esetben, a hol a mint itt is biztosra vehető, az ok a férj gyengeségében kere­sendő, leginkább az használ, ha a közösülés a természet rendje szerint történik, t.i. minden nemű állat, madár és féreg hátulról megy neki a nőstényének, csak az ember teszi azt más­ként, mert élvezni akarja azzal együtt azt a gyönyört is, a mit egy szép nő kebeléni rengés nyújt, de arra nézve, hogy siker legyen, biztosabb az állatokat utánozni, mire egész komolyan kije­lentette, hogy ő is osztja a kérdéses doktor nézetét és meg is fogja urának mondani, de ugy, hogy azt aszonyoktól halottá. Őrbe érve elhatároztuk, hogy vacsora után azonnal lefekszünk és mivel a menyaszony Ujj­faluba a lefektetés elől Pongrácz Gézánéval elszökött, az öreg Szabóval és Uray Jősival kiszá­mítottuk, hogy itt alkalom lévén ösze szorítsuk a vőlegényei. Vőlt ugyan is Szabőéknál egy kis átmeneti szoba a füstház háta megett, melyből a füstházon át vezető ajtót előre bezártuk. A hátra fekvő oldal szobába Uray Józsiéknak, az előre nyíló tágasabban nekünk és az apróbb Szabó gye­rekeknek lett fekvés elrendezve, az u jj házasoknak a közben eső kis szobában. Én, mint a háznál othonos behívtam az őszes nem házhoz tartozókat a kis szobába, hogy a míg az ágy vetés minden­ki részére elkészül, ott beszélgessünk. Az öreg Szabó a férjfiakat ki vitte az ugy nevezett patvariára, az ágyalás elkészülvén, apródonként ki siklottak a kisszobából, csak én és U. Józsi voltunk már ott, a midőn a menyaszony is ki akart volna menni, de Józsi nem engedte, hanem leültetvén ki­ment és maga után becsukta az ajtót, akkor a másik ajtónak tartott, de én megelőztem és kimen­vén az előre kívülre készített kultsal bezártam. Akkor előbb sógornőjének, majd feleségemnek rimánykodott, hogy bocsássák ki, de mindenik elutasítván és a kívül lévők kaczagását halván jónak látta elcsendesedni és sorsán megnyugodni. így ment akkor a kéj utazás. Ez évben az aratás elég jól ütött ki, anyi kár történt, hogy már az aratás bevégezlével a Sza­mos az erdélyi részeken felmerült esőzések következtében hirtelen megáradván a Telekszeg nevű lankánál egy töltés szegeiét az ár által alámosatván beszakadt, s a támadt résen kirohant víz néhány kereszt búzánkat, azok közt is az enyémet is 46 keresztet elsodort, s az ujj vágásba vitte, a honét húzgáltunk ki belöllük valamit, de használhatlan állapotban. Gábor testvérem Őri szöllője haszonvételét nekem ajándékozván, arról 5 hordó bort szüreteltem, s így azért sem kellett pénzt kiadnom, igaz, hogy a munkáltatás költségét én fedeztem, de az nem került sokba. Sertéseim nern voltak, s így nem is hizlaltam, arra számítottam, hogy igen dús tengeri ter­mésem árából majd kész hízókat fogok vásárolni. E czélból már November hő elején be is szál­lítottam egy Szathmári heti vásárra három szekéren 27 köböl szemes tengerit és beérkezésem után azonnal, még a vásár előestéjén eladtam egy Koős nevű vásáros kereskedőnek köblit 8 váltó frt-ért, s így kaptam érette 192 váltó, az az 76 írt 40 krt ezüst pénzt. Es holdvilágos idő lévén, még azon éjjel haza mentem, hol egész véletlenül oda érkezett Eliz nővéremet férjével [64] találtam, a kik Erzsébet nap elől kitérni akarván hozzánk jöttek és még a mint esteli 11 óra­kor haza érkeztem ébren voltak, de éppen oszlani akartak a szomszédok, de megérkeztemmel ujjra kezdettük a borozás! és daliást és reggelig kitartottuk. Másnap Fóriséknál mulattunk Fü­löpösön, majd az öreg Papp szomszédomnál, megint egy ebédre Kormoséknál gyűltünk ösze, a mindég késő este záródott, s így Borbélyék csak a bét végével indultak haza. így mentek akkor az atyafi látogatások, elmulattunk együtt napokig a nélkül, hogy kártyát vettünk volna a ke­zünkbe és nem untuk magunkat, fiatalok voltunk, tele életkedvel.

Next

/
Oldalképek
Tartalom