Forrai Ibolya szerk.: "Naplójegyzetei Krasznay Péter kemecsei lakosnak..." - Negyvennyolcas idők (A Néprajzi Múzeum forráskiadványai 4; Budapest, 1998)
„NAPLÓJEGYZETEI KRASZNAY PÉTER KEMECSEI LAKOSNAK..." Visszaemlékezések, 1830-1861 - Faluzások
látszik hiába. Egyébként elégje helyzetben van, férje szereti őt, dédelgeti, mintha gyermeke lenne, hiszen körülbelül lehetne is, mert ő 22 éves, férje pedig tul van a 40-en. Kért, hogy velem oly bizalmasan van, mintha testvérje vélnék, hát egészen szabadon elmondhatok neki mindent, tanátsoljam őt, hogy mily uton lehetne ezen bajon segíteni. Ha tudok valamit, mondjam el őszintén, szabadon, mintha csak egy férj fi pajtásommal beszélnék, gondolhatom, hogy ez a beszélgetésünk titok marad. Én elmondtam neki, hogy egy öreg praktikus Doktortól halottam, hogy oly esetben, a hol a mint itt is biztosra vehető, az ok a férj gyengeségében keresendő, leginkább az használ, ha a közösülés a természet rendje szerint történik, t.i. minden nemű állat, madár és féreg hátulról megy neki a nőstényének, csak az ember teszi azt másként, mert élvezni akarja azzal együtt azt a gyönyört is, a mit egy szép nő kebeléni rengés nyújt, de arra nézve, hogy siker legyen, biztosabb az állatokat utánozni, mire egész komolyan kijelentette, hogy ő is osztja a kérdéses doktor nézetét és meg is fogja urának mondani, de ugy, hogy azt aszonyoktól halottá. Őrbe érve elhatároztuk, hogy vacsora után azonnal lefekszünk és mivel a menyaszony Ujjfaluba a lefektetés elől Pongrácz Gézánéval elszökött, az öreg Szabóval és Uray Jősival kiszámítottuk, hogy itt alkalom lévén ösze szorítsuk a vőlegényei. Vőlt ugyan is Szabőéknál egy kis átmeneti szoba a füstház háta megett, melyből a füstházon át vezető ajtót előre bezártuk. A hátra fekvő oldal szobába Uray Józsiéknak, az előre nyíló tágasabban nekünk és az apróbb Szabó gyerekeknek lett fekvés elrendezve, az u jj házasoknak a közben eső kis szobában. Én, mint a háznál othonos behívtam az őszes nem házhoz tartozókat a kis szobába, hogy a míg az ágy vetés mindenki részére elkészül, ott beszélgessünk. Az öreg Szabó a férjfiakat ki vitte az ugy nevezett patvariára, az ágyalás elkészülvén, apródonként ki siklottak a kisszobából, csak én és U. Józsi voltunk már ott, a midőn a menyaszony is ki akart volna menni, de Józsi nem engedte, hanem leültetvén kiment és maga után becsukta az ajtót, akkor a másik ajtónak tartott, de én megelőztem és kimenvén az előre kívülre készített kultsal bezártam. Akkor előbb sógornőjének, majd feleségemnek rimánykodott, hogy bocsássák ki, de mindenik elutasítván és a kívül lévők kaczagását halván jónak látta elcsendesedni és sorsán megnyugodni. így ment akkor a kéj utazás. Ez évben az aratás elég jól ütött ki, anyi kár történt, hogy már az aratás bevégezlével a Szamos az erdélyi részeken felmerült esőzések következtében hirtelen megáradván a Telekszeg nevű lankánál egy töltés szegeiét az ár által alámosatván beszakadt, s a támadt résen kirohant víz néhány kereszt búzánkat, azok közt is az enyémet is 46 keresztet elsodort, s az ujj vágásba vitte, a honét húzgáltunk ki belöllük valamit, de használhatlan állapotban. Gábor testvérem Őri szöllője haszonvételét nekem ajándékozván, arról 5 hordó bort szüreteltem, s így azért sem kellett pénzt kiadnom, igaz, hogy a munkáltatás költségét én fedeztem, de az nem került sokba. Sertéseim nern voltak, s így nem is hizlaltam, arra számítottam, hogy igen dús tengeri termésem árából majd kész hízókat fogok vásárolni. E czélból már November hő elején be is szállítottam egy Szathmári heti vásárra három szekéren 27 köböl szemes tengerit és beérkezésem után azonnal, még a vásár előestéjén eladtam egy Koős nevű vásáros kereskedőnek köblit 8 váltó frt-ért, s így kaptam érette 192 váltó, az az 76 írt 40 krt ezüst pénzt. Es holdvilágos idő lévén, még azon éjjel haza mentem, hol egész véletlenül oda érkezett Eliz nővéremet férjével [64] találtam, a kik Erzsébet nap elől kitérni akarván hozzánk jöttek és még a mint esteli 11 órakor haza érkeztem ébren voltak, de éppen oszlani akartak a szomszédok, de megérkeztemmel ujjra kezdettük a borozás! és daliást és reggelig kitartottuk. Másnap Fóriséknál mulattunk Fülöpösön, majd az öreg Papp szomszédomnál, megint egy ebédre Kormoséknál gyűltünk ösze, a mindég késő este záródott, s így Borbélyék csak a bét végével indultak haza. így mentek akkor az atyafi látogatások, elmulattunk együtt napokig a nélkül, hogy kártyát vettünk volna a kezünkbe és nem untuk magunkat, fiatalok voltunk, tele életkedvel.