Forrai Ibolya szerk.: "Naplójegyzetei Krasznay Péter kemecsei lakosnak..." - Negyvennyolcas idők (A Néprajzi Múzeum forráskiadványai 4; Budapest, 1998)
„NAPLÓJEGYZETEI KRASZNAY PÉTER KEMECSEI LAKOSNAK..." Visszaemlékezések, 1830-1861 - A szabadságharc
zony pedig egész nap a kidűlésig siettünk előre, de hát igen nagy kört kellett beutaznunk Almástól Naszályon, Mocsán tul, Kis lgmándon, Csemet is megkerülve Ácsig, s így már csak a lovadi csárdáig hatolhattunk, mire az ellen tul a Dunára jutott. így is azonban szép eredménye vőlt a kitörésnek, elesett 470 Német, elfogatott 1300, köztük 48 tiszt, közülük csak 30 esett el, 49 sebesült, elfoglaltunk 30 ágyút, 36 munitios szekeret, 3600 fegyvert, 700 mázsa lőport, 2750 db. vágó marhát, 804 hízott sertést, 40 hajót liszt, zab, pálinka s egyéb élelmi készletettel, a melyekkel a Komárom hiányos felszerelése pótolva lett. Másnap Klapka saját vezérlete alatt 12 ezernyi sereggel 30 ágyúval meg indult az ellenség után Győr felé, hol táborba szálván előesapatjait Pozsony felé küldötte, maga pedig a saját és Ujjházy László kormánybiztos aláírásával felhívást küldött szét a Dunán tuli megyékhez, melyben a fiatalságot a Zászlók alá, a haza védelmére szólítja, minek folytán rövid néhány nap alatt hat ezernyi ujjoncz sereglett ösze Komáromba, s ezzel a sereg 30 ezerre szaporodott. Ugyan ott Győrben időzésünk egy vasárnapi napján hajtotta végre Klapka azokat az érdemjel kiosztásokat, melyekre őt Görgey a Julius 3-án kelt és ezen füzet első lapján leírt napi parancsban felhívta. [il] Augustus hó 8-án egy vasárnapi napon Győrnek délkeleti oldalán lévő Vásártéren egy nyitott elejű zöld ágakkal és virágokkal feldíszített sátor állítatott fel és abban a r. Cath. szertartás szerinti Isteni tiszteletnek megfelelő oltár állíttatott, felsőrésze a sátornak nemzeti zászlókkal is feldíszítetett, azután a Városban szolgálaton kívül levő hat zászlóaly gyalog, négy század huszár, 24 ágyú, a hozzá tartozó tüzérséggel és töltény kocsikkal a téren U alakban ugy állítatott fel, hogy a Sátor felé minden oldalról frontot képezett. Délelőtti 9 órakor megérkezett a Városból egy főpap, a nagy Prépost megfelelő szolgálati személyzettel, akkor ki vezényelték a zászlőalyjunkból a 3-ik század 4-ik és a 4-ik század első szakaszát. Az elsőnek balszárnyán én, a másiknak jobb szárnyán Propper Móricz hadnaggyal, közöttünk a zászlót hozta Sorky Károly zászló tartó, elől pedig Böszörményi László vezényelt, a ki, minthogy a Sátor közelében a helyszűke miatt a két szakasznak helye nem volt, azokat visza vezette és csak mi maradtunk a Zászló őrségen két hadnagyok. Ugyan ily módon hozatott oda a 15-ik zászlóaly Zászlója és velünk szemben állítatott fel. Felvonult még oda 3 Vü Hemberg huszár altiszt és egy tiszt, és két altiszt a 15-ik zászlóalyból, a kik egy félkör alakba állottak fel szembe a sátorral, a félkör két sátor felölli végét Rakovszky és Kosztolányi ezredesek zárták be. így felálva végig halgattuk a rövid kis misét, és egy fiatal pap által mondott rövid, de igen szép alkalmi beszédet. Akkor Klapka Tábornok, ki az Isteni tisztelet alatt a sátor elején tartózkodott, felállott és két segédjével a félkör közepére alván igen szép hazafias beszéd után felöl vastatván a Görgey Julius 3-iki napiparancsát, megkezdette az egyik segédje által egy díszes terítékű tálezán tartott katonai érdem jelek kiosztását és pedig első helyen Rakovszky Sámuelt, ki időközben ezredesi rangot nyert, az idézett napi parancsnak megfelelőleg a Il-ik számú érdemjellel díszítvén fel, azt azzal a jel mondattal tűzte a mellére, hogy meg érdemienéd szeretett bajtársam, hogy egyúttal az első számú érdemjelt is hős szíved fölé tűzném, de biztosan tudom, hogy legközelebbi alkalommal megint érdemet szerzesz reá, akkor azután nem tudnám mivel jutalmazni páratlan vitézségedet. Melyet azután az ünnepélyre oda sereglett sokezernyi Városi és vidéki lakosság éljenzései követtek. Onnét az éljenzés megszűntével Zászlónk elé lépett és a nagyközönséghez fordulva harsány hangon kijelentette, hogy a mint a felolvasott napi parancs is bizonyítja, ez a legdicsőségesebb Zászló, ha nem akarja a sors megadni a győzedelmet, kivívja azt a 48-ik zászlóaly. Erre valóban megható jelenet következett, a mint az érdemjel (III-ik számú) feltűzése végett a Zászlót lahajtottuk és én a lobogóját kiterjesztettem, a hol Klapka azt mondva, hogy ehez a legszebb lyukhoz tűzöm az érdemjelt, azt feltűzte. A közönség közül a legdíszesebben öltözött előkelő hölgyek tolakodtak annak közelébe és a nagy terjedelmű lo-
