Forrai Ibolya szerk.: "Naplójegyzetei Krasznay Péter kemecsei lakosnak..." - Negyvennyolcas idők (A Néprajzi Múzeum forráskiadványai 4; Budapest, 1998)

BEVEZETÉS (Benda Gyula)

idején, amikor a felnövekvő nemzedékek már az iskolában hamis képet kapnak a közelmúltról, megőrizze, átadja a valós képet, aminek részvevőként tanúja volt. Emlékeit valószínűleg nagyobb nyilvánosságra szánta. Az emlékezés és napló ekkor félbemaradt (bár valószínűleg feljegyzéseket továbbra is készített magának). 1901 után folytatja a visszaemlékezést (a szövegben aranylakodalma közeledtét említi), majd 1904-ben és 1905-ben is javít a szövegben. Az öregkorral azonban a visszaemlékezés célja és jellege is megváltozott: „családi emlékül" szánja, ahol bátran írhat intimebb dolgairól is. Saját családjának írja le emlékeit, nem pedig szélesebb olvasóközönség számára. Az események szemtanújaként fél évszázad távlatából az emlékezés már kevésbé megbizhatónak ítélhető. A valószínűleg számtalanszor elmesélt történetek kikerekedve kerültek leírásra. Az emlékezet azonban megőrizhet pillanatnyi, hiteles élményeket. A leírtakat meghatározza írójának alapvető szemlélete, ami nem feltétlenül volt véglegesen kialakult az eseményeket végigélt fiatalemberben, de nern is csak később született benne. Az 1900 utáni részekben megtalál ható az akkor már hetven éves Krasznay véleménye a világ változásáról (az utazásról, a lakodalmakról, a gyógyításról írt részeknél). Az ilyen jellegű vélemények mögött átélt élmények elemezhetők ki, amelyek a mentalitástörténet szempontjából igen érdekesek. Végül megtalálhatók a naplóban a történelmet ismerő felnőtt ember megjegyzései is. Mi teszi érdekessé és a történész számára értékessé Krasznay Péter visszaemlékezését? A hagyományos történeti erudició számos adatot találhat a szabadságharcra (mégha néha Krasznay emlékei nem egyeznek más visszaemlékezéssel vagy hivatalos forrással), a leírás megőrizte egy régi kor szokásait, receptjeit, énekelt dalait stb. Az elbeszélés maga is érdekes. Krasznay Péternek tehetsége volt a kis dolgok bemutatásához, emlékezete megőrzött apró pillanatokat, s magának és családjának írva szokatlanul őszinte és hétköznapi tud lenni. Részletesen ír olyan dolgokról, amiről nern szokás. Az első kiadást 1948-ban tervező Nyárády Mihály ezen epizódokat az első füzetből kihagyta, „illetlen történetek"-nek minősítve azokat. A mai történész talán épp ezért az „illetlenségért" értékeli a forrást. Megjegyzendő, hogy a nyíltság nenr azonos az önvizsgálattal. Krasznay Péterből hiányzik az önmarcangoló vizsgálat, a lelki folyamatok elemzése, az önfeltámlkozás. De elbeszélése megőrzi az egykori élet apró eseményeit, tényeit, köztük olyanokat is, amiről nem szokás beszélni, és ezáltal egy elveszett világ életmódjának elemzéséhez, megértéséhez nyújt támpontot. A visszaemlékezés azonban nemcsak apró adatokat szállíthat a történésznek, hanem egészében mint megformált szöveg elemezhető. Az emlékezés, a vélemények és napló alapján egy mentalitás, egy ember világképe és hétköznapi létezése is megrajzolható. Takács Péter lényegrelátóan fogalmazza meg a hét kötet forrásértékét egy komplex elemzés számára: „Az emberi lét mélyére, a peremiét viszontagságait tanulmányozó, a társadalom hétköznapjairól, az emberek, családok életmódjáról is hitelesen tudósítani szándékozó történésznek nélkülözhetetlen forrás Krasznay Péter' naplója. Majdani komplex elemzése egy köznemesi família polgárosodásáról, az ősiségre épített családi és örökösödési kötelékek felbomlásáról, individualizálódásáról, a vidéki nemesség vagyoni helyzetének rogy adózásáról, a polgári foglalkozások és értékek kényszerű elfogadásáról, hétköznapi életbe épílásáről nyújt hiteles képet." (lakács Péter i.m. 59.) De értékessé teszik a visszaemlékezést írójának tagadhatatlan emberi kvalitásai is. Krasznay Péter kedves, jólnevelt fiú, emberi kapcsolatokat könnyen építő ember. Jó megjelenésű, erős fiatalember, aki jó táncos és dalos, bírja az italt és az éjszakázást anélkül, hogy véglegesen a mulatós életforma rabja lenne. Erősen kötődik a családi értékekhez, a barátság is fontos számára. Tiszteli idősebb elöljáróit (talán nemcsak tekintélytisztelő, hanem tekintélykövető is). Takács Péter az életpálya és naplók ismeretében ad jellemzést róla: „A családi életben, hét-