Forrai Ibolya, Szemkeő Endre: Iskolák a Kárpát-medencében - Források a Néprajzi Múzeum kézirattárából (A Néprajzi Múzeum forráskiadványai 3; Budapest, 1996)

Források

Néhány évtizede új szokással bővült a palóc falvak ünnepköre. Az óvodások ballagásától kezdve a középiskolások ballagásáig a szülők nagy vendégséget adnak. Megtudjuk, melyik ballagásra milyen ajándék dukál az ismerősöktől, rokonoktól, milyen az ünnepi étrend stb. [EA 25 619] 334. MATÓ László - TARCZY Sándor Gergelyjárás, Balázsjárás (1914) 4 oldal Zemplén vm. A Folklore Fellows (Folklórkutatók Szövetsége) gyűjtés egyik kézirata, amelyben a diákok hagyományos szokását írták le. [EA 2 019] 335. MATUSEK László Ebrics István a kiváló néptanító és kántor - Miklósy Gyula kiváló pécsudvardi kántortanító (1994) 14 oldal Németi, Pécsudvard, Baranya vm. A szerző két kántortanító életét eleveníti fel. A két tanító a századelőtől a 30-as, 40es évekig működött horvát nemzetiségi falvakban. Oktatási tevékenységükön túl jelentős volt ismeretterjesztő, iskolán kívüli munkájuk is. A két tanító életpályája szépen tükrözi a korabeli értelmiségi sorsot, s a nemzetiségi falvak állapotát is. [EA 25 447] 336. MATUSEK László Emléket hagyni - Matusek László volt kökényi és átai kántortanító önéletírása Az átai iskola története (1996) 100 oldal Ata, Kökény, Baranya vm.; Somogyszentpál, Somogy vm. Matusek László 1915-ben született Somogyszentpálon (Tótszentpál). A falu a XVIII. század elején népesült be újra a horvát telepesekkel, akik földműveléssel, állattenyésztéssel keresték megélhetésüket. A horvát nyelvet a XX. század első felében még mindenki beszélte, hiszen az iskolában is ezt tanulták. Matusek László falujából Marcaliba került polgári iskolába, majd 1936-ban tanítói és kántori diplomát kap a pécsi tanítóképző főiskolán. Rövid ideig a Zeneakadémiára jár, majd édesapja halála miatt tanulmányait abbahagyja és pályázattal elnyeri a kökényi kántortanítói állást. Innen 1941-ben költözik Átára, szintén kántortanítóként a római katolikus iskolához, s innen is megy nyugdíjba, 1975-ben. Visszaemlékezésében ismerteti a tanítói feladatkört, a kántori feladatokat, elvárásokat. Majd elmeséli, hogyan is folyt az élet az egytantermes átai iskolában, ahol minden gyereket külön-külön szelídített meg. Kántori tiszténél fogva a falu felnőtt lakosainak életében is részt vesz: jelen van és orgonál az egyházi szertartásokon, körmeneteken előénekes, a temetésekre búcsúztatókat ír stb. Hozzá fordulnak tanácsért, ügyes-bajos dolgukban támaszért, viszonzásul a falu is gondoskodik tanítójáról. A tanító a napi földműves munka, ház-