Forrai Ibolya, Szemkeő Endre: Iskolák a Kárpát-medencében - Források a Néprajzi Múzeum kézirattárából (A Néprajzi Múzeum forráskiadványai 3; Budapest, 1996)

Források

Általános bevezetőben a vidék tanyavilágát mutatja be a szerző, majd szülei tanyáját és életüket írja le. Megismerjük - a mindennapi munka mellett - hogyan töltötték szabadidejüket a XX. század első felében egy tanya lakói, milyen szórakozási, művelődési lehetőségek voltak, s hogy mit jelentett tanyai iskolásnak lenni. Az iskolák e vidéken valóságos kulturális központok voltak, ahol filmvetítéstől bálig minden volt. [EA 20 432] 140. FODOR Zoltán Az újirázi általános iskola története (1971) 9 oldal, 3 fénykép, 1 térkép Csökmő (Ujiráz), Bihar vm. A századfordulón települt község iskolája 1916-ban épült: egytantermes, nevelői lakásos épület, amelyet folyamatosan bővítettek. Egyházi iskola volt (nagyváradi káptalan birtoka), 1948-ban államosították. Az iskola a falu kulturális életét is szervezi, meghatározza (művelődési ház, színjátszó csoport, ünnepségek, irodalmi estek szervezése, könyvtár). [EA 17 039] 141. FORGÁCS Tünde A besenyőtelki óvoda története (1985) 33 oldal, 4 rajz, 10 fénykép Besenyőtelek, Heves vm. A szerző bemutatja, hogyan lett az 1900-as évek gyermekmenhelyéből szépen felszerelt óvoda, ahol szakképzett óvónők dolgoznak. Az óvodát 1948-ig az egyházközségi képviselőtestület felügyelte. [EA 22 344] 142. FÖLDES Ferenc Veréb község monográfiája (1935) 126 oldal, 5 rajz, 2 térkép Veréb, Fejér vm. A szerző a község történetébe ágyazva a római katolikus és református egyházak leírásánál az iskolákkal és a neveléssel is foglalkozik. A mű a Magyar Társaság Falukutató Intézete 1935. évi községmonográfia pályázatára készült. [EA 4 533] 143. FÖLDESI Katalin Pokolhegyi álmok a valóság tükrében (1971) 32 oldal Ráckeve, Pest-Pilis-Solt-Kiskun vm. A szerző az 1963-ban alapított Ráckeve-pokolhegyi cigányiskola nevelője. Részben saját tapasztalatai, részben adatgyűjtés alapján a cigányiskola közel tízéves eredményeiről számol be: előbb a cigányság eredetéről, az asszimiláció lehetőségeiről ír, majd ismerteti a cigányiskola történetét; a következő fejezetben számba veszi az elért