Forrai Ibolya, Szemkeő Endre: Iskolák a Kárpát-medencében - Források a Néprajzi Múzeum kézirattárából (A Néprajzi Múzeum forráskiadványai 3; Budapest, 1996)

Források

Érsek Imre a község tanítója, Bodor Antal: A falukutatás vezérfonala című munkája alapján mutatja be a falu történetét, benne az iskola történetét is. A dolgozat a Magyar Társaság Falukutató Intézete 1935. évi községmonográfia pályázatára készült. [EA4 517] 125. FARAGÓ Jánosné Csizmadia Ipartársulat története - Nemes mesterek és utódaik (1991) 116 oldal, 14 fénykép Jászárokszállás, Jász-Nagykun-Szolnok vm. Faragó Jánosné az egyik legnépszerűbb árokszállási kisipar, a csizmadiamesterség történetét mutatja be az 1880-as évektől kezdődően az ipartársulati jegyzőkönyvek és a családi szájhagyomány alapján. Pontos, megbízható képet rajzol a céhes és a társulati életről, a mesterség elsajátításának módjairól, társadalmi vonatkozásairól. A leírásokat fényképek, társulati iratok, bizonyítványok egészítik ki. [EA 24 745] 126. FARAGÓ Sándor Népi énekes-táncos gyermekjátékok (1981) 30 oldal, 29 kotta, 4 rajz Jászság Iskolákban, óvodákban gyűjtötte össze a szerző - középiskolás diák - a bemutatott anyagot. A játékokat szabadidős foglalkozásokon figyelte meg és jegyezte le. [EA21 012] 127. FARKAS Sándor A pusztakutasi olvasóegyletnek és Vásárhelykutas tanyakörzetnek története (1981) 41 oldal Vásárhelykutas, Csongrád vm. A kézirat Gregus Máté visszaemlékezéseit tartalmazza. A Hódmezővásárhely környéki tanyavilág ismertetése után a pusztai iskolák megalakulásáról, a pusztai fogadolt tanítókról ír. A tanítók itt "kiöregedett" mesteremberek voltak. A múlt század második felében már működtek ezek a pusztai iskolák, s ezzel párhuzamosan a gazdák szerveztek maguknak gazdaköröket, olvasóköröket is. A pusztakutasi olvasóegylet 1883-ban alakult, székhelye a kutasi csárda volt. [EA21 192] 128. FÁBIÁN Dániel Az államosított iskola negyedszázados története (1973) 16 oldal Nyírtura, Szabolcs vm. A szerző nyugalmazott tanító. A falu iskoláinak rövid előtörténetét vázolja bevezetésül, majd leírja a háború utáni újrakezdést, a felekezeti iskolák (római katolikus, görög katolikus és református) államosítását. Ismerteti az állami iskola fejlődését 1945 után, a tanulók továbbtanulási arányát, az oktatási módszerek