Forrai Ibolya, Szemkeő Endre: Iskolák a Kárpát-medencében - Források a Néprajzi Múzeum kézirattárából (A Néprajzi Múzeum forráskiadványai 3; Budapest, 1996)

Források

Gyűjtési útmutató alapján, a helyi tanító által készített községi monográfia, iskolatörténeti adatokkal. [EA 4 808] 463. SZÉKELY János Mályi község története (1930) 10 oldal Mályi, Borsod vm. Gyűjtési útmutató alapján, a helyi tanító által készített községi monográfia, iskolatörténeti adatokkal. [EA4 788] 464. dr. SZÉKELY László A gasztonyi, újmajori és hegyhátszentpéteri iskolák története (1982) 23 oldal Gasztony, Újmajor, Hegyhátszentpéter, Vas vm. A szerző részben történeti források, részben szóbeli visszaemlékezések alapján írja meg a három iskola történetét. ír az iskolaépületekről, a mesterek feladatairól, jövedelméről, a tanköteles gyerekekről, az iskolával kapcsolatos fontosabb eseményekről, a tanítók működéséről 1802-től kezdődően; a tanulókról, azok létszámáról 1844-től 1947-ig; a kántortanító jövedelméről, az iskolák államosításáról és az azt követő eredményekről. [EA 21 347] 465. SZÉKELY Zoltán Balykó Elek önéletírása (1993) 194 oldal Egerpatak, Háromszék vm. 1—42. oldal: Székely Zoltán 1937-1949 között a sepsiszentgyörgyi Székely Mikó Kollégium tanára. Ekkor került elő a kollégiumi gyűjtőmunka révén Balykó Elek egerpataki székely huszár kéziratos könyve, amelyet 1878-1895 között írt. Címe: A vándor székely emlékei. Az önéletrajzi adatokból megtudjuk, hogy Balykó Elek jómódú székely családból származott, ahol a szülők közölt állandó volt a perlekedés. Ezért indult a fiú vándorútra. Iskoláit (Sepsiszentgyörgy, Brassó, Kézdivásárhely, Nagyenyed, Debrecen) sorra mind otthagyja, végül Debrecenben csizmadiamesterséget tanult. Az "iskolakerülés" ellenére szeretett olvasni, írni. [EA 26 021] 466. SZIGETI György Az iskolás- és serdülőkor hagyományai (1987) 75 oldal, 3 térkép Apátfalva, Csanád vm.