Benda Gyula: A keszthelyi uradalom 1850 előtti hagyatéki és vagyoni összeírásai 1. - Keszthely 1711-1820 (A Néprajzi Múzeum forráskiadványai 1; Budapest, 1988)

Bevezető

ügyészi hivatalok irataiban tárgyi csoportokat hoztak létre, s itt több helyen tárolták a minket érdeklő iratokat. Külön gyűjtötték a magvaszakadásokat, a végrendeleteket, egy helyre gyűjtötték össze az árva elszámolásokat, és volt egy a lakosság jogi ügyeit összefoglald külön egység is. Ezenkívül 1823-tól tárgyi csoportok nélkül időrendben tárolták az ügyvédi hivatal iratait és a pereket. A legteljesebben az 1823 utáni peres anyag maradt fenn. Itt az örökösödési perekhez mellékelt inventáriumok maradtak meg. Az ügyvédi hivatal jegyzőkönyvei tanúskodnak a peren kívüli osztályokról, ezek iratanyaga már csak szórványos. 1790 és 1823 között a tárgyi csoportokban is erősen esetleges az összeírások fennmaradása. Ebben az iratcsoportban általában kísérő irattal együtt maradtak fenn az ügyek. Nyilvánvaló azonban, hogy leginkább a rendkívüli esetek.őrződtek meg. A Festetics család levéltárában a községi iratok között is számos hagyatéki leltár található. Nem tudjuk, hogy ez az iratgyűjtemény hogyan keletkezett. Minden valószínűség szerint nem a községi irattárak anyagát tartalmazza, hanem valamilyen utólagos rendezés során különítették el, s ezért gyakori, hogy egy-egy magányos összeírást találunk kíséret nélkül. Előfordul, hogy a per egyéb iratai az előbbi állagban . 90 vannak. Keszthely város levéltárának 1848 előtti iratai a városi levéltárban nem maradtak fenn. A hagyatéki összeírások a Balatoni Múzeum közvetítésével kerültek vissza külön gyűjteményként. Ezek részben a nemesi kommunitas irataiból, részben az 1790-es, ill. az 1840-es évekből származnak. A város levéltárában, valószínűleg, eredetileg a fennmaradt anyag sokszorosát őrizték. Itt is kideríthetetlen a megmaradás, ill. a pusztulás oka. Kerültek elő hagyatéki összeírások a megyei bírósági, árvaügyi irategyüttesekből is. Végeredményben a korabeli irattárak közül legjobban a