TÓTH ENDRE: POROLISSUM . DAS CASTELLUM IN MOIGRAD . AUSGRABUNGEN VON A. RADNÓTI, 1943 / Régészeti Füzetek II/19. (Magyar Nemzeti Múzeum Budapest, 1978)
Radnóti Aladár ásatása a porolissumi római táborban, (Moigrad 1 943) - Auszug in ungarischer Sprache.
I. FÖLDTÁBOR: 1. A tábor sánca több kutatási helyen 'előke rült: bizonytalanul vagy biztosan kirajzolódott vonala a metszetekben. A földtábor nyilván Dácia meghóditása után hamarosan megépült. 2. A földtábor második periódusát, a részleges kőbeépitést, amely talán a kapuépitményekre terjedt ki, a 129-re keltezett felirat bizonyitja (Kat. Nr. 4). Talán ehhez az építkezéshez lehet kapcsolni a porta decumana DK-i tornyában megfigyelhető legelső kőépitkezés maradványát. II. 1. A dáciai kutatás Antoninus Pius korához köti a táborok általános kőbeépítését. Az előkerült Antoninus Pius-kori építési felirat összhangban van ezzel a képpel (Kat. Nr. 6), legfeljebb a 140 vagy 140/144-es keltezés hozza kicsit korai időszakra az építkezést. Ezt azonban Porolissum jelentősége indokolná. Ehhez az építkezéshez lehet kapcsolni az ENy-i kő táborfallal párhuzamosan futó 0, 75 cm vastag, korábbi táborfalat. 2. A patkóalaku tornyokhoz kapcsolódó táborfal és a Pius-kori kőbeépítés között kellett lenni egy - nem is kicsi - építkezésnek. Ezt az a megfigyelés mutatja, hogy a porta principalis dextra DNy-i toronyfala vízszintesen elválik - és a többi megfigyelés szerint is a patkótornyok ivét a már meglévő négyzetes tornyokhoz hozzáépítették. Ezek a korábbi tornyok nem lehetnek az Antoninus Pius-kori építkezés tornyai, mert annak fala - éppen az északnyugati oldalon, ahol a porta principalis sinistra esetében a vízszintes ráépítés megfigyelhető - a piuskori erődfal nem esik egybe a patkótornyok e periódusának erődfalával. 3. Ebben a periódusban hozták létre a patkóalaku tornyokat. Az erődnek ezt az építkezését a három Caracalla -kapufelirat 213-ra keltezi (Kat. Nr. 7, 8, 9.). Az építkezésre, amely a korábbi tornyok részleges visszabontásával, és részben uj erődfal megépítésével járt, a 212-es év háborús eseményeit követte. 4. A Caracalla-kori nagy építkezést követően az egész tábor területén egysége sen jelentkező építkezést már nem lehetett elkülöníteni. A dáciai helyzetet Alexander Severus uralkodása alatt egyébként is viszonylagos nyugalom jellemezte. A Maximinus Thrax majd Gordianus uralkodása alatti háborúkat követő helyreállításokhoz aligha kapcsolhatjuk a porta decumana DK-i toronyivének a megerősítését (Taf. I. 3.), valamint az ÉK-i táborfal keleti szakaszának a megvastagítását (ÉK-i 2. kutatóhely, Taf. I.4.). Azon a rongálódások, amelyek ezeket a jelentós javításokat szükségessé tették, háborús pusztítás következményei. Az erőd épitéstörténetének és periódusainak a figyelembevételével a 246/247-es, Dácia ellen irányuló karp támadásra és az azt követő háborúra kell gondolnunk. 5. A tábor területén megfigyelhető utolsó építkezés már Dácia feladásának előjeleként értékelhető. A kétnyílású kapuk elfalazása és leszűkítése (láthatóan a lovasközlekedés számára csak a porta decumana maradt nyitva/ azt az időt jelzi, amikor Gallienus uralkodásától a dáciai katonaság részleges kivonása, illetve hátravonása már megkezdődött. A kapuk elfalazását keltezi a porta principalis sinistra elfalazásában "in situ" talált Maximinus nob . Cae sar-nak állított bázis (Kat. Nr. 1 3. ). Amig a castellum védmüveinek épitéstörténetét többé-kevésbé sikerült megállapítani, ugyanezt a tábor főéületéről már nem mondhatjuk el. Nemcsak a táborkapuk esetében kimutatott periódusokat nem lehetett összekapcsolni a principia építési periódusaival, hanem az utóbbiról egyáltalában csak annyi állapitható meg az alaprajz alapján, hogy többször átépítették. A tábor főépületében perióduskutatásra már nem került sor. A tábor közepén, szabályszerűen megépített principia majdnem négyzetalaku; szélessége 30, hossza 29 m. A via principálisról kövezett útelágazás vezet a szokástól eltérő, tég1 1 8
