TÓTH ENDRE: POROLISSUM . DAS CASTELLUM IN MOIGRAD . AUSGRABUNGEN VON A. RADNÓTI, 1943 / Régészeti Füzetek II/19. (Magyar Nemzeti Múzeum Budapest, 1978)
Radnóti Aladár ásatása a porolissumi római táborban, (Moigrad 1 943) - Auszug in ungarischer Sprache.
RADNÖTI ALADÁR ÁSATÁSA A POROLISSUMI RÖMAI TÁBORBAN (Moigrad 1943) Dácia északi részének legjelentősebb táborában, Porolissumban (Moigrad, Romania) Radnóti Aladár vezetésével egy munkaközösség végzett kutatásokat 1943-ban (1. kép). Az ásatás lényegi részét a Pomet hegyen fekvő castellum kutatása jelentette. Az ásatásról részletes dokumentáció maradt, amelyet a Magyar Nemzeti Muzeum Adattára őriz. A tábor ásatása során az erődfalak megkeresése után feltárták a porta praetoriat, a porta principalis sinistrat, valamint a porta decumanat. Majdnem teljes egészében feltárásra került a principia is. Ennek kutatása azonban nem fejeződött be: a padlószinteket nem vágták át, és periódus illetve falkutatásra sem került már sor az alaprajz szerint is több átépités jegyeit magánviselő főépületben. Kisebb kutatásra került még sor a tábor belsejének egy másik részén, ahol a néhány évvel korábban aranyozott bronz Caracalla lovasszobor és Iulia Domna szobor töredékei jöttek napvilágra. A feltárások alkalmával nagyszámú felirattöredék került elő - javarészben a porta praetoria és a porta principalis sinistra elfalazásából. A feliratokról fényképek és mérethű, pontos rajzokat tartalmazott a dokumentáció. A másik jelentős és értékelhető adatcsoportot a téglabélyegek jelentették, amelyekből 375 darabot találtak, és amelyek dörzsöletben, lelőhelymegjelöléssel rendelkezésünkre álltak. A leletanyag egy része a helyszinen maradt, másik része Zilahra vagy Kolozsvárra került. A feliratok, a téglabélyegek, a részletes ásatási napló, valamint néhány felmérési rajz alapján mód nyilt a porolissumi tábor épitéstörténetének az összefoglalására. Célunk azonban sem a porolissumi tábor vagy a garnizon csapattörténetének részletes megirása, sem azoknak a következtetéseknek a levonása, amelyek Dácia történetét illetik, nem volt. Ezt saját - másirányu - kutatási területünk nem tette lehetővé. Azt azonban feladatunknak éreztük, hogy a nagyfontosságú és jól dokumentált ásatást a Dáciával foglalkozó kutatás számára hozzáférhetővé és felhasználhatóvá tegyük. A Pomet hegyen fekvő, patkóalaku kaputornyokkal ellátott castellum méretei a következők: a tábornak csak az ENy-i hossza ismert pontosan: ez 294,06 m. Az északkeleti oldal méretét az E-i táborsarok és a porta praetoria osztófala távolságának a kétszerese adja: e*z 225,40 m. A DNy-i oldal hossza - hasonlóképpen mérve - valamivel nagyobb: 229,50 m. A tábor területe tehát cca 6,7 ha, amely dáciai viszonylatban igen nagy, közvetlenül az apulumi és potaissai legióstáborok mérete után következik. Miután a tábornak ez a kőperiódusa az, amely fennmaradt és alaprajzilag a legjobban meghatározott, először ezt ismertetjük részletesebben (2. kép). A táborfalak "opus ince rtum"-technikával készültek, vastagságuk 150-170 cm, néhány esetben falerősités lehetett, amely a fal szélességet 250 cm-re növelte. Több esetben megfigyelhető volt a fal kváderkövekkel való burkolása. A tábor sarkain a beugró trapézalaku tornyok egybeépültek a táborfallal. Az oldaltornyok rendszerét és méretét tekintve csak feltevésekre szorítkozhatunk. Az ásatási napló alapján oldaltornyot csak az ENy/l. kutatóhelyen lehetett megállapítani, de ennek mérete isme retlen. 1 1 8
