BÍRÓ-SEY KATALIN: COINS FROM IDENTIFIED SITES OF BRIGETIO AND THE QUESTION OF LOCAL CURRENCY / Régészeti Füzetek II/18. (Magyar Nemzeti Múzeum Budapest, 1977)
BRIGETIO LELŐHELY ÉS ÉRMEI ÉS PÉNZFORGALMÁNAK KÉRDÉSEI
KIVONAT Brigetio lelőhelyes érmei és pénzforgalmának kérdései Elöljáróban az anyaggyűjtés, a feldolgozás és az értékelés, illetve a grafikonon történő ábrázolás problémáit taglaljuk. Brigetio pénzforgalmához a győri Xantus János Muzeum, a tatai Kuny Domokos Muzeum, a Magyar Nemzeti Muzeum Éremtárának és Régészeti Osztályának ásatásból és szórványokból származó éremanyagát használtuk fel. Továbbá a Tussla gyűjteményből és Torday Lászlótól származó éremleleteket és Lenhardt György éremgyüjteményét, amelynek éremanyaga szinte kizárólag Szőnyből való. Továbbá felhasználtuk a régészeti és numizmatikai irodalomban publikált brigetiói lelőhelyü érmeket és éremleleteket. Sajnos a publikált érmek, különösen a régebben publikáltak közül sok elveszett, vagy nem azonositható a különböző gyűjteményekben. A második világháború alatt a muzeumokban sok esetben összekeveredett éremanyag újra leltározása vált szükségessé. A rendszerint pontatlan leirás, vagy meghatározás miatt az érmek a régi leltárakkal nem voltak egyeztethetők. így lelőhelyüket sem sikerült azonositani. A feldolgozott mintegy 73oo érmet három csoportba osztottuk: 1. / Szórvány érmek , ide soroltuk a szórványként előkerült érmeket, - az egykorú hamisítványokat is - az ásatásból származó érmeket - kivéve a temetőket. 2. / Sirból , illetve temető ásatásbó l származó érmek. 3. / Kincslelete k. Statisztikai értékelés szempontjából a szórvány érmek a leghasználhatóbbak, mivel ezeknek legnagyobb a spontaneitásuk. A település részleges feltárása esetén az előkerült éremanyagot kellő kritikával kell értékelni, igy Brigetio esetében is. A kincsleietek csak egy bizonyos időszak pénzforgalmáról adnak képet, de nem mindig azonos képet a szórványérmekével azonos korszakról. Az általános feldolgozási elvek taglalása után tárgyaljuk a brigetiói történeti eseményeket és ezek kapcsolatát a pénzforgalommai. I. sz. 87 körül egy légió kerül Brigetióba, majd a 9o-s évek végén állandó légiós tábor épül itt. A település jelentőségének emelkedését tükrözi a pénzforgalom is. A korábbi állapotot a pénzforgalomnak nem nevezhető néhány i.e. II-I. századi görög veret, kevés kelta ezüst és arany, továbbá igen csekély számú köztársasági dénár jelöli. A koracsászárkorban Néróval bezárólag csak bronzpénzek fordulnak elő, és csak szórványként. Az ő uralkodásától kezdve vannak dénárok a pénzforgalomban, illetve az arany lelet /I. sz. lelet/ legkorábbi verete is Nero aureusa. A Néróval kezdődő dénár forgalom az egész tartományra jellemző. Az I. század végétői szinte állandóan növekvő pénzmeny nyiséggel számolhatunk egészen Commodusig. Ez a Brigetióban kiépült légiós tábornak állandó katonaság, zsold, kereskedelem - és polgárvárosnak köszönhető. A quad mozgolodasokat mutatja a 129-I3I között csökkenő szórvány érmek száma, illetve egy 132-134-ben záruló kincslelet elrejtése. /II. sz. lelet/ 183
