FODOR ISTVÁN: VÁZLATOK A FINNUGOR ŐSTÖRTÉNET RÉGÉSZETÉBŐL / Régészeti Füzetek II/15. (Magyar Nemzeti Múzeum Budapest, 1973)

Jegyzetek

- 85 állnak - szemfedő ég szájlemez /

GERING 1964. VII,t. 12-13.; KAZAKOV

t 1968. II.t. 3./, vagy pedig az egész arcot befedő ezüstlemezből, melyből a szemek es a száj helyét kivágták. /OBORIN, 1964a. 2.ábra 17.; Ua., 1962. 99 1.; KAZAKOV, 1968. II.t. 4. 6./ A deinen kai temető 141.sírjában az ásató megfigyelte, hogy a halott arcát előzőleg kinai selyemmel fedték le, /GENING, 1964. 101 1./ A szemfedőket szinte kivétel nélkül gazdag férfi sirokban találták, mindössze egy esetben találtak szemfedőt női sirban /Plesz, 15. sir./. A szemfedők néhány esetben aranyból készültek. /Ld.OTCSOTI, 1901. 47 1. 82, 83.ábra.; TAI. I CK A JA, 1952. 100 1./ Az általunk vizsgált területeken kivül hasonló szemfedők kerültek elő a VIIIX,századi volgai-bolgár tankejevkai /KAZAKOV, 1968. 230 1.; GENINGHALIKOV, 1964. 73 U és a baskirial sztoriit&maki temetőből. /AHMEROV, 1955. 159 1. V.t.5./ A halotti szemfedők származásáról, jelentéséről, elterjedéséről Id.: FODOR, 1972b.i Ua., 1973. 146./ GENING, 1964. 98 1. 147./ A lófejet ábrázoló csüngők időrendi felosztását nemrég L.A.Golubjeva végezte el. /GOLUBJEVA, 1966. 80-98 1./Általában ld.: SZMIRNOV, 1930, 107-115 l.j OBORIN, 1970. 3-29 1. - Ezek hitvilági szerepéről nemrég N.V. Trubnyikova irt érdekes tanulmányt. /TRUBNY1KOVA, 1969. 42-52 1./ - Disszertációjában L.Sz.Gribova bemutatta a régi motivumok továbbélését a komi népművészetben. /Elsősorban a fafaragásban./ Érdekes dolgozatában azt bizonyítja, hogy az állatábrázolások az őszürjeneknél a nemzetségi totemek külső megnyilvánulási formái voltak. Ezen ékítmények viselésével a Káma-vidék egykori lakói a különböző törzsekhez, nemzetségekhez és frátriákhoz való tartozásukat fejezték ki, s 'az állatalakos csüngők viselésének konkrét célja az exogámia egykor szigorú törvényeinek betartása volt. /GRIBOVA, 1969. 6, 12, 14 1./ 148./ GENING, 1964. VIII.t.7., IX.t. 1, 7, 8, 10-18. 149./ Uo. X.t. 150./ A későlomovátovói igen gazdag és jellegzetes emlékanyag bővebb jellemzésére itt nem térhetünk ki. A korszak nagy sirszámu, gazdag leletanyagot adó temetőjének a közelmúltban megjelent teljes, szép kiadása részben feleslegessé is teszi ezt. /ÉRDÉLYI-OJTOZI-GENING, 1969. Ismertetése: BAKAY, 1970. 449-451 l.J KÜRTI, 1970. 249^252 1.; FODOR, 1971. 290-293 1./ A nyevolinói temető korábbi rövid ér-